Dr. Czeglédi László
elnök úr részére

MTV Közalapítvány Kuratóriuma

Budapest
1051 Nádor u. 36.

Tisztelt Elnök Úr!

 A Magyar Televízió Közalapítvány Szervezeti és Működési Szabályzatának VI.8. pontja alapján javaslatot teszünk a 2005. november 25.-re összehívott kuratóriumi ülés napirendjének alábbi napirendi ponttal történő kiegészítésére:

 MTV Rt. által meghirdetett Kelléktár Bútortár és Jelmeztár értékesítése

 A téma napirendre való felvételét az indokolja, hogy az MTV Rt. pályázati felhívást tett közzé a Kelléktár Bútortár és Jelmeztár értékesítése céljából, melyhez nem kérte a Kuratórium, illetve a Kuratórium Elnökségének hozzájárulását. Az értékesítés előtt vagyonértékelés nem történt, viszont információnk szerint 1996-ban a bekerülési érték 600 mFt volt. Tekintettel arra, hogy a jelentős muzeális és nemzeti kulturális örökségnek minősülő tárgyak értéke az eltelt 9 évben nyilvánvalóan csak nőtt, piaci értéke – amennyiben ez reálisan becsülhető -  összességében bizonyára meghaladja a 300 mFt-ot, a jelenlegi szabályzat szerint az eladáshoz a Kuratórium elnökségének, illetve a kulturális érték vonatkozásában, álláspontom szerint, a Kuratórium hozzájárulása is szükséges. 

Az ügy sürgős tárgyalásának célja a fenti helyzet tisztázása, valamint az, hogy határozattal kötelezze a kuratórium az MTV Rt. elnökét, hogy a pályázati eljárást vonja vissza.

 Budapest, 2005. november 25.

Tisztelettel: Dr. Lupkovics Gábor kurátor

A Köztes Televízióról

Az önmaga lehetőségeit felfedező alig pár hónapos baba már képes magának és hozzátartozóinak örömet okozni azzal, hogy két pici tenyerét egymáshoz üti. Ezt a tapsi-tapsit, mint produkciót addig kell ismételnie, míg apránként elsajátítja anyanyelvét. Az viszont már skandalum, hogy a bennünket körülvevő univerzum felfedezése közben a közszolgálati és kereskedelmi televíziók, összességét tekintve alig több mint tíz év alatt tapsi-tapsi szintre juttatták hazánk kulturális igényszintjét. Ehhez felméréseket készítettek, tudományos dolgozatokat kértek, elől-hátul doktorokat alkalmaztak és fizettek meg. Az ember nem értve környezetét, sokáig magában keresi a hibákat, majd feladja, és mint kötelezőt, egymáshoz verdesi sok esetben munkanélküli tenyerét.

Néhány civil szervezet arra vállalkozik, hogy különböző tortúrákat vállalva, majd sorsolást követően, legjobb ismereteit összegyűjtve részt vegyen valamely közszolgálati kuratóriumban azért, hogy ez a helyzet megváltozzon. A bekerültek, a Magyar Köztársaság, valamint a törvényhozó akarat szerint tulajdonosi felhatalmazással ismerhetnék meg az MTV éppen ezen időszakra eső történéseit úgy, hogy a politikai pártok által delegált tagok négy éves kinevezéssel végzik munkájukat, a civilek pedig évenként cserélődnek. Amennyiben valaki ebből esetleg arra a következtetésre jut, hogy ezzel az egyszerű manőverrel egy szuszra el van intézve a demokrácia, a menedzsment és a politikai pártok pedig folyamatosan azt csinálnak, amit akarnak – nem tévedhet nagyot. A jelenlegi összetételű 21 fős civileknél azonban mandátumuk első összejövetelénél lapos tányérba öntötték a forró levest, amit egyénileg hozott önérzetük alapján nem voltak hajlandók elfogyasztani.
Kérdéseket intéztünk dr. Czeglédi László kuratóriumi, majd Rudi Zoltán TV elnökhöz a több milliárdos 2004 évi mérleghiány ismertetését követően. Czeglédiről már az első alkalommal kiderült, hogy alkalmatlan háromnál több fő irányítására. Nem tart be írott és íratlan szabályokat, fenyegetőzik, kapkod, hisztizik. A második általa összehívott kuratóriumi ülés végén sem végeztünk az elsőre meghirdetett pontok harmadával, így kényszerűségből a civilek vették kezükbe a kezdeményezést. Napirendi pont meghatározással ülést hívtunk össze, amit végül berekesztett. A vezetés részére feltett kérdéseinkre rendre nem kapunk választ, így nem csodálni való a civilek egységes fellépése.

Már látható, hogy területileg korlátozott szökőárra, forgószélre, tektonikus földmozgásra, kénköves vulkánra vagy éginyavalyára lenne szükség ahhoz, hogy a magyar televízió hosszú idő után ismét alkalmas legyen a hiteles és pártatlan tájékozódást, a sokszínű értékközvetítést, a minőségi kikapcsolódást remélő lakosság számára. Az MTV-nél immár rajzszöget sem lehet beszúrni sehova, hogy ne az egyik, vagy másik párt érdekköréhez tartozót sértenénk meg vele, miközben az értéket képviselő, a szakmáját hivatásszerűen magas színvonalon értő munkatársak egy része már ki lett rúgva, és a folyamat ma is tart, egy kétes körülmények között elfogadott reorganizációs terv alapján. A pártkatonák automata nyerőgépként használják az MTV-t, amely átalakulása óta hol több, hol kevesebb veszteséget termel. Most ez a kevesebb, de a csak féléves hiány 2.5 milliárd forint, bár egyes nem publikus hírforrások szerint 2005 októberében már 14 milliárd, közpénzből. Csodálkozni azért nem kell, mert értesülésünk szerint a reggeli hírműsor szerződése az ÁSZ szerint is hátrányos az MTV-re, míg a köz tájékoztatására és épülésére vonatkozó műsorok eltűntek a képernyőről. Gondoljunk arra, hogy szombat-vasárnap reggel mit láthatnak gyermekeink a közszolgálati magyar televízióban! Nagy szükség lenne egy, a BBC-hez hasonlatos értékelvű és egyben nemzeti adó megvalósítása, ez azonban távol áll a magyar politikai elittől, a mindig mindenhol jelenlévő hangadó értelmiségtől. (Mindig tisztelet a kivételnek, de sajnos nem láthatók, mert eltakarja őket a frakciófegyelem.)

A Magyar Televízió vezetése szép szavak hangoztatása mögött dózerol, ugyanakkor egyes külső és belső érdekkörök szűnni nem akaró igényeit a kormányon keresztül érvényesítik, közpénzből kátyúznak. Ezek szerint:

1. A Magyar Televízió nem felel meg a közszolgálati követelményeknek, mivel minden percében igyekszik másolni a kereskedelmi televíziókat. Szándékos vagy felelőtlen gazdálkodása révén szerkesztőségek szűntek meg, sikeres, képzett, tehetséges munkatársak a kereskedelmi szektorban keresnek maguknak lehetőséget. Ebből következően a trend az, hogy a harmad- vagy negyedosztályú műsorok láthatók a köztévén, míg az amúgy nézhetetlen kereskedelmiek műsoraiban már itt-ott van érték. A Magyar Televízió által sugárzott műsortól a nézők elfordultak, így általánosan is veszélybe került a minden nemzet számára nélkülözhetetlen pontos, tényszerű, szakszerű, elfogulatlan tájékoztatás.

2. Az 1996-tól részvénytársaságként üzemelő társaság napjainkig közel 100 milliárd forint veszteséget halmozott fel, az idei már közelít a 14 milliárdhoz.
A gazdálkodással kapcsolatosan, ismereteink szerint eddig, az ÁSZ vizsgálódását, ajánlását követően sem indult hibakeresés és intézkedés az okok, felelősök felkutatására, ami bármely gazdasági társaságnál megszokott. Ebből következően az elkölthető összegek, költekezések folyamatosak, még akkor is, ha kimutatottan kevesebb pénzből gazdálkodik a menedzsment.

3. Megengedhetetlen, hogy a folyamatos hibás, olykor rögtönzött gazdálkodás eredményeként, a folyton meglévő kielégítetlen további pénzforrások biztosítása érdekében feláldozzák a kezdetektől napjainkig felhalmozódott archívumot, és azt értékesítsék.

4. Az MTV RT. jegyzett tőkéjének felélését követően ma jobb esetben MTV BT-nek lehetne nagy jóindulattal nevezni, azaz meglátásom szerint mindaddig, míg politikusok háttéralkujának eredményeként választódnak ki a cég vezetői, az MTV képtelen lesz betölteni feladatát, a köz szolgálatát. Valódi szakemberek hiányában nem várható piaci alapon szervezett, de gazdaságilag stabil, közszolgálati és egyben minőséget biztosító televízió.

5. Hab a tortán, amit a közszolgálati és nemzeti értékek autentikus őrzője, a Magyar Televízió 2004 szilveszteri műsorában láthattunk. A bánat tudja hogy hogyan, de a mindenhol jelenlévő szereplők kiválóan érezték magukat közpénzen, Ausztriában. Figyelembe véve, hogy hazánkban megszámlálhatatlan ismert és ismeretlen vár, műemlék, kastély található, alkalmas helyszínek tömkelege, így semmilyen magyarázat sem fogadható el indokként, miért kellett határainkon kívüli helyszínt keresnie a szerkesztőnek, rendezőnek. A hazai idegenforgalom és turizmus támogatása számára elvárható minimumról beszélek. Feltételezem és bizakodom, hogy ez egy rosszul sikerült döntés volt, ami többször nem ismétlődik meg.

6. Nehezen érthető még az a gazdaság-filozófia, amely szerint forráshiányos időszakban többségében adásba nem kerülő műsorok készülnek.

7. Elfogadhatatlan a kényszerűségből eredő, a mindig-mindenkinek megfelelési szándékkal megfogalmazott Közszolgálati Műsorszolgáltatási Szabályzat 2004. évi értékelésében, a Kulturális Igazgatóság által megfogalmazott vallási anyagban az a mondat, mely szerint “A zsidó kultúra mellet a római katolikus hagyományt is őrizzük”.

8. Kevés kivételtől eltekintve olyan munkaanyagokat adnák át, küldenek meg a kurátorok részére a napirendi pontokhoz, amelyekből nem derül ki, hogy ki készítette. Aláírás nélküli papírt még írástudatlan állampolgártól sem fogadnak el hivatalok, ezért ez gazdasági vállalkozások felelős beosztottjaitól több mint meglepő. Történik ez többszöri figyelemfelhívás ellenére az MTV részéről, miközben Czegédi írásszakértővel ellenőriztette azt a beadványt, amelyben a civilek kuratórium összehívást kezdeményeztek, és amit aláírásukkal hitelesítettek

9. A kuratórium részére meghirdetett napirendi pontok 90%-ban tájékoztatásról szólnak, azaz mesehallgatás felnőtteknek. Ugyanakkor a kuratórium elnöke ezekről úgy beszél, hogy a kurátorok az adott kérdésekről döntöttek. Több esetben kértük, hogy az elhangzottakról szavazás útján nyilváníthassunk véleményt, ezt azonban Czeglédi nem fogadta el. Ezek alapján – mint gyakorlat – feltételezzük, hogy mindaz, ami gazdasági döntés folyamatban van, jogszerűtlen. Vizsgálatot kezdeményezünk ezért az elmúlt évek kuratóriumi döntéseit illetően, az ülések és jegyzőkönyvek bekérésével, az Ellenőrző Bizottság bevonásával.

10. Hivatalosan összehívott kuratóriumi ülések meghirdetett napirendi pontjaihoz megszámlálhatatlanul sok kérdést intéztek a kurátorok, amelyekre választ nem kaptunk, vagy ha igen, akkor azok a múlt döntéseire hivatkozva lettek elutasítva. A jegyzőkönyvek hitelesítői ezt minden alkalommal szóvá tették, de érdemi intézkedés eddig egy esetben sem történ.

11. Mint civil kurátor nem értek egyet, és ezért nem támogatom azon elképzeléseket, hogy a közszolgálati Magyar Televízió új székháza magánbefektetők által épüljön fel úgy, hogy azt ma még meghatározhatatlan ideig kényszerbérletként kelljen, lehessen csak üzemeltetni, és működtetni.

12. Az Országgyűlés Kulturális Bizottságának elnöke az elmúlt hetekben azt nyilatkozta, hogy az amúgy Horn-Kuncze kormány idején nagy többséggel elfogadott médiatörvény változtatásokra szorul, a civilekre nincs szükség. Vádaskodásait visszautasítjuk azon az alapon, hogy a jelenlegi állapotokat pont ő, illetve a történéseket eltűrő és megengedő politikusok idézték elő, és nem a civilek. E mellett magunk is támogatjuk a médiatörvény felülvizsgálatát. Egyebek között a civilek egy éves delegációja nem teszi lehetővé az organikus munkát.

A felsoroltak részleteket villantottak fel egy jéghegy amúgy köddel borított felületéről. E felületen sok apró, de további különösen érdekes részlet fedezhető fel azon érdeklődő számára, aki helyét és szerepét állapotbeli kötelességének tekinti. Az ismeretlen felfedezése és a köz számára való hasznosítása az, amit kevesek feladatuknak tekintenek. Az evezősök erőfeszítése a kormányos által ér célt, ami most rossz kezekben van Dr. Ceglédi László kuratóriumi elnök személyében még akkor is, ha a fenti felsorolások egy részéért felelős csak. A fentiekben megfogalmazottak akkor is súlyosak szerintem, ha ezt egy versenyhátrányba kényszerített, a törvények által szűk mozgásterű, a politikusok által egyre inkább ellehetetlenített vállalkozásra vonatkozik, amely jelen esetben a közszolgálati Magyar Televízió.

Budapest, 2005. október

Szabó György
civil kurátor