A Magyar Nemzeti Bank Növekedési Kötvényprogramot (NKP) indít, amelynek célja a hazai vállalati kötvénypiac ösztönzése. A bejelentés óta eltelt hetekben már körvonalazódott, hogy a potenciális cégek és a befektetők részéről mekkora az érdeklődés, ezzel kapcsolatban tartott ma sajtótájékoztatót az Equilor, ahol Gereben András, az Equilor elnöke és Svoób Ágnes, Corporate Finance üzletágvezető beszéltek az NKP-ról.

A magyarországi vállalati finanszírozás bankközpontú, ez 2008 után okozott problémát, ugyanis a mérlegalkalmazkodás miatt a pénzintézetek visszafogták a hitelezésüket, ezért jelentősen csökkent a hazai vállalatoknak, ezen belül is a kkv-knak nyújtott hitelek volumene. A hitelezési piac helyreállítására indult például (több körben) a Növekedési Hitelprogram (NHP), erősítve a hitelági finanszírozást, most azonban az MNB a vállalati finanszírozási lehetőségek diverzifikálását ösztönzi az NKP-val. A két program célcsoportja nem ugyanaz, hiszen míg az NHP elsősorban a kkv-kra fókuszált, addig az NKP-ban jellemzően a nagyobb vállalatok vesznek majd részt, de a hazai kötvénypiacot első körben a nagyvállalatokkal lehet felépíteni, ez teremti majd meg annak a lehetőségét, hogy kisebb vállalatok is sikeres kötvénykibocsátásban vehessenek részt.

A várakozások szerint a hazai vállalatok beruházási igénye növekedni fog a következő években, ez pedig szükségessé teszi azt, hogy minél szélesebb és diverzifikáltabb finanszírozási lehetőség álljon a hazai vállalatok rendelkezésére. Az elmúlt években egyrészt támogatott hitelek, másrészt uniós források álltak a cégek rendelkezésére, ezek azonban idővel kifutnak, így a vállalatoknak addicionális finanszírozási lehetőségekre van szükségük. Ráadásul az is kérdés, hogy a kamatkörnyezet hogyan alakul majd, a magasabb kamatok ugyanis szűkítik a finanszírozási lehetőségeket, a meglévő bankhitelek kamatainak emelkedése pedig megemeli a finanszírozási költségeket is, összességében ezért is van létjogosultsága az MNB programjának. A hazai vállalatok GDP-arányos eladósodottsága egyébként relatíve alacsony az uniós átlaghoz képest, ráadásul ezen belül a kötvény alapú finanszírozás elhanyagolható, ebben a mutatóban a lista végén szerepel Magyarország. Az MNB támogatása már csak azért is szükséges, mert organikusan a hazai kötvénypiac a mostani tetszhalott állapotból csak nagyon lassan képes fejlődni. Az Equilor várakozása szerint a GDP-arányos vállalati kötvényállomány középtávon 3-4 százalékra emelkedhet.

A hazai vállalati kötvénypiac volumene relatív alacsony, ráadásul a piac rendkívül koncentrált, néhány nagyvállalat kötvényei (például a Molé) adják a piac nagy részét. Az MNB kötvényprogramja ezen változtathat, olyan cégeket motiválhat kötvénykibocsátásra, amelyek több milliárd forint bevétellel, relatíve magas EBITDA-marzzsal, egészséges mérlegszerkezettel rendelkeznek. A program elsősorban azoknak a vállalatoknak lehet érdekes, amelyeknek a mérlegében legalább egymilliárd forintnyi addicionális kötvényállomány elfér, és jó minőségű cash-flow-val, alacsony refinanszírozási kockázattal, megfelelő szektorkilátásokkal rendelkeznek. Az Equilor százas nagyságrendű vállalatot azonosított be, amely alkalmas lehet a fent említett volumenű kötvény kibocsátására. Sok olyan hazai vállalat van, amelyek ugyan nem közismertek, de több milliárd forint árbevételt érnek el, és megfelelnek a fenti kritériumoknak.

A potenciális kibocsátók jellemzően beruházásra fordítanák a kötvénykibocsátásból származó forrásokat, de olyan vállalat is van, amelyik külföldi akvizícióban is gondolkodik, ennek az energetikai cégnek komoly pipeline-ja van, és a felvásárlások egy részét kötvénykibocsátásból fedezné. A kötvényági finanszírozás nagy előnye, hogy rugalmasabb, mint a bankhitel. Nyilvánvalóan a kötvénykibocsátásnak is van költsége, ez azonban nem haladhatja meg szignifikánsan a hitelfelvétel költségét. Egy 10-15 milliárd forintos kötvénykibocsátás esetében 20-30 bázispont a kibocsátás költsége.

Az Equilor tapasztalatai alapján a hazai intézményi befektetők portfólióiban lenne hely jó minőségű hazai vállalati kötvényeknek, már csak az alacsony hozamkörnyezet miatt is vonzók lehetnek ezek a papírok, a befektetők nem szektorok szerint válogatnának a kötvénykibocsátó vállalatok között, számukra az eladósodottság és a cash-flow termelő képesség és a kibocsátott kötvények refinanszírozási képessége kiemelt fontosságú. Az Equilor szerint jellemzően azok a vállalatok érdeklődnek a program iránt, amelyek legalább 10 milliárd forintos kötvénykibocsátásban gondolkodnak, a teljes keretösszeg pedig 300 milliárd forint, ez alapján a programban első körben 20-30 kötvénykibocsátó vállalat vehet részt. Vannak már olyan vállalatok, akik regisztráltak az MNB-nél, és érdeklődnek a kötvénykibocsátás feltételéül szabott hitelminősítés részletei iránt is. Széles a köre azoknak a szektoroknak, amelyekben az érdeklődő vállalatok működnek, vannak köztük élelmiszeripari, feldolgozóipari vállalatok, gyártócégek, kereskedelmi vagy energetikai vállalatok is, de tőzsdei vállalatok is megtalálhatók közöttük.

Első körben a kibocsátók vélhetően a zártkörű kibocsátásokat preferálhatják, mivel az egyszerűbb, gyorsabb, költsége alacsonyabb, később azonban az Equilor szerint sor kerülhet nyilvános kibocsátásokra is, ahol lényegesen szélesebb befektetői kört érhetnek el a kibocsátók. A cél az NKP-val egyébként is az, hogy intézményi befektetőket vonjanak be, ráadásul a nemzetközi struktúra is jellemzően ez, vagyis, hogy a vállalati kötvényeket zártkörűen bocsátják ki, és aztán vezetik be a papírokat tőzsdékre vagy alternatív platformokra. Szintén nemzetközi tapasztalat, hogy a vállalati kötvények másodpiaci kereskedése alacsony forgalom mellett zajlik, vélhetően így lesz ez a magyar vállalati kötvényeknél is, igaz, itt kötelező árjegyzést is nyújtanak majd a szolgáltatók.

Egy kibocsátási folyamat időtartama 3-4 hónap, ennek a kezdőpontja az, amikor a potenciális kibocsátó jelzi a szándékát az MNB-nél. A folyamat nagy részét a hitelminősítés teszi ki, amely 6-8 hétig tart, ezen azonban minden, a programban résztvevő cégnek át kell esnie. A kibocsátók 5 hitelminősítő közül választhatnak, ezek között van kettő, a Scope Ratings és az Euler Hermes, amelyeknél a hitelminősítés költségét az MNB finanszírozza. A hitelminősítők a kibocsátónál az üzleti működést, a pénzügyi kockázatokat és egyéb kritériumokat is vizsgálnak. A hitelminősítés költsége közel 15 millió forint, ráadásul évenkénti fenntartási költség is jelentkezik, az éves szinten 6-7 millió forint, ezt is finanszírozza az MNB. A kibocsátóknak legalább B+ besorolást kell kapniuk ahhoz, hogy az NKP keretében kötvényt bocsáthassanak ki.

Címlapkép: Akos Stiller/Bloomberg via Getty Images