A legrosszabbkor hasalt el a forint, rengeteg magyar terveit húzhatja keresztül – hívtuk fel a figyelmet május eleji cikkünkben, de azóta a forint csak tovább esett és kedden már a történelmi mélypontjához is közel került az euróval szemben, a dollár ellenében pedig kétéves mélypontra bukott. Mivel egy friss közvélemény-kutatás szerint a magyarok negyede-harmada tervez külföldi nyaralást, amely milliós méretű tömeget jelent, gyorsan megnéztük, hogy egy évvel ezelőtthöz képest mennyivel drágulhatott a külföldi nyaralás ára. Elsőre úgy tűnik, hogy a török úticélok lehetnének most költség okok miatt a sztárok, de a helyzet csalóka.

Betesz a forintesés a külföldön nyaralóknak

Amint május eleji cikkünkben már rámutattunk: a forint gyengülése azért is jött rosszul, mert ez akár több tízezer forintos extra kiadást is jelenthet azoknak, akik külföldi nyaralást terveznek, és ahhoz eurót, vagy valamilyen külföldi fizetőeszközt váltanak. Nyilván sokan kivédhették az elmúlt hetek forintesésének nyaralást drágító hatását azzal, ha már télen megvették a repülőjegyet vagy kifizették a nyaralást (az utazási irodában). Esetükben valószínűleg csak a költőpénzben jelenik majd meg a költségek emelkedése, hiszen az elmúlt hetek 3-5% körüli forintesése (attól függ, mikortól nézzük és melyik devizával szemben) miatt még nem valószínű, hogy az utazási irodák/szállodák pótbefizetést kérnének.

Igaz, egy keddi cikkünkben arra is rámutattunk, hogy közel jár a túladott helyzethez a forint és akár a jövő keddi MNB-döntés is hozhat fordulatot az árfolyamban. Nem biztos tehát, hogy most kell rohanni minél több eurót, dollárt, horvát kunát és török lírát zsákolni, de nem árt résen lenni és a forint erősödési hullámait érdemes erre felhasználni a költőpénz beszerzéséhez, azaz a valuta megszerzéséhez.

Mennyi magyart érinthet a forintesés?

Egy kedden közzétett országos reprezentatív kutatás szerint – amely a NaturMed Hotel Carbona megbízásából készült a 18-59 éves korosztály körében – a választ adók 26%-a külföldi nyaralási célpontot jelölt meg, 32% kizárólag belföldit, 4% pedig mindkettőt. A KSH korfa adatai alapján a 18-59 éves korosztály létszáma nagyjából 5,5 millió fő, így ennek a jelentős népcsoportnak a 26-30%-a mintegy 1,5 millió magyart jelenthet. Mivel sok gyerekes család is utazik külföldre, akik a fenti korosztályban nincsenek benne, így összességében 2 millió magyart is érinthet a külföldi nyaralás kérdése és költsége évente, igaz a számokat érdemes óvatosan kezelni.

Egy másik megközelítést használva a KSH adatai szerint 2018-ban a magyarok 8,6 millió darab külföldi utazást tettek, amiből 4,2 millió darab volt a többnapos szabadidős célú utazás (10%-kal több, mint 2017-ben). Ezek során 427 milliárd forintot költöttek el (2%-kal többet, mint 2017-ben), amelynek nagyjából harmada ment el szállás célokra. A 4,2 millió darab többnapos külföldi szabadidős célú utazásban a családos nyaralások természetesen benne vannak, így tényleg milliós méretű magyar közeget érinthet évente a külföldi nyaralás kérdése.

Az említett KSH-statisztikában a legnépszerűbb külföldi célországok is benne vannak, és amint látjuk: a többnapos külföldi tartózkodás kapcsán a klasszikus tengerparti célországokból (bordóval kiemelve) már eleve összejön 1,5 millió darabnyi magyar utazás. Csak Horvátországba 530 ezer magyar utazás történt, (52%-os növekedés éves alapon!), mellette Olaszországba bő 400 ezer, Görögországba pedig bő 200 ezer utazás. A bordóval kiemelteken kívüli egyéb nyári klasszikus célpontokat is belekalkulálva tényleg érinthet 2 millió magyart is a forintesés és az emiatt drágább külföldi nyaralás.

Mennyivel drágulhatott a kinti nyaralás?

A drágulás két fő tényezője a célország fizetőeszközének forinthoz képesti árváltozása, illetve a kinti infláció (elsősorban turizmussal összefüggő tételek) alakulása. Ezek alapján nyilván csak erősen elnagyolt megállapítások tehetők, hogy egy évvel ezelőtthöz képest idén mennyivel drágulhat a nyaralás (a viszonyítás időpontja és a turizmusban lényeges költségek tényleges felmerülésének időpontja nagyon nem mindegy). Az alábbi táblázatban a nyaralás szempontjából négy legfontosabb deviza egy évvel ezelőtti, illetve kedd kora délutáni árfolyamát és a változást tüntettük fel, illetve megnéztük, hogy mennyi a legfrissebb, idén áprilisi éves fogyasztói inflációs adat. A külföldi nyaralással kapcsolatos tételek az átlagos inflációtól lényegesen is eltérhetnek felfelé, hiszen például a horvát esetben az 0,7%-os átlagos inflációhoz képest a vendéglátással kapcsolatos árak mintegy 3%-kal növekedtek, de mivel nem tudunk minden alább vizsgált devizában ilyen tételeket nézni, így ezt a hatást mindössze megemlítjük, mint fontos szempont a tényleges nyaralási költségek egyéni számításánál.

Amint látjuk: a horvát kuna egy év alatt 2,4%-kal drágult a forinttal szemben, és mellette 0,7%-os volt a horvát infláció (de a vendéglátás mintegy 3%-kal drágult átlagosan), így ezek alapján durva becsléssel nagyjából 5%-os, több tízezer forintos lehet a horvát nyaralás drágulása egy családra vetítve. Alább azt is szemléltejük egyébként, hogy a forint nagyon közel jár már történelmi mélypontjához a kunával szemben is, azaz csaknem példátlan helyzettel állnak szemben a horvát költőpénzt váltani szándékozók.

A török líra összeomlása tavaly augusztusban következett be, azóta viszont valamennyit visszaerősödött, de ha éppen az egy évvel ezelőtti állapothoz viszonyítunk, akkor 18%-kal olcsóbb most a líra a forinttal szemben. Amint a fenti táblázatban rámutattunk: a felpörgő török infláció ezzel párhuzamosan csaknem 20%-os, azaz a két hatás tehát nagyjából „kiüti” egymást. Utazási irodai forrásból úgy tudjuk egyébként, hogy lírában számolva 20-30%-kal drágultak a különböző török utazási lehetőségek, így ezt is figyelembe véve forint alapon gondolkodva akár 10%-kal is növekedhet idén a török nyaralás tényleges költsége tavalyhoz képest.

A legtöbb népszerű nyaralócélpont (olasz, spanyol, görög, francia tengerpart) euróalapon gondolkodva érhető el és az eurózóna átlagos inflációja 1,7%-os volt áprilisban (a vendéglátás országonként eltérő mértékben változott), így az eurós utaknál is jó eséllyel számolhatunk 3-4% körüli költségemelkedéssel.

A török utaknál egyébként sok esetben dolláralapon gondolkodnak az utazási irodák, akárcsak a közel-keleti arab és a távol-keleti ázsiai utaknál, illetve nyilván az amerikai utaknál. A zöldhasúval szemben a forint éves alapon 9%-kal esett és közben az amerikai infláció is 2%-os volt (a többi országban nyilván külön-külön kellene nézni a turizmussal kapcsolatos inflációt), így egy keleti, vagy nyugati parti amerikai körút, vagy egy dubaji/thaiföldi „kiruccanás” most bizony akár 10%-kal is drágább lehet, mint egy évvel ezelőtt.

Címlapkép forrása: Cristina Arias/Cover/Getty Images