A politika mellett a fogyasztók kiemelten fontos szerepét is kiemelték a tiszta, megújuló energiaforrásokra történő átállásban a Portfolio Clean Energy & Disruptive Trends Summit 2019 konferencia elemzői panelbeszélgetésének résztvevői. Társadalmi konszenzus szükséges ahhoz, hogy nyomást lehessen helyezni a politikára és lavinaszerű átalakulás indulhasson be – fogalmazott Hoós Éva, az Európai Bizottság szakpolitikai tisztviselője. Az energiaátmenet másik nagy trendje, a digitalizáció kapcsán a rendezvényen elhangzott, a digitalizálódás ma még egyáltalán nem magától értetődő az energiaszektorban, azonban versenyelőnyt jelent, és egyre inkább piaci kényszerként jelentkezik.

A megújuló energiaforrások térnyerését nagyban hátráltatja a politika, illetve a szándék hiánya – mondta el Ámon Ada, az E3G vezető munkatársa a konferencia elemzői panelbeszélgetésében. „A szél nem áll meg az osztrák határon, és míg ők nemsokára már exportálni fogják a megújulókból származó áramot, addig nálunk nyilvánvalóan arról van szó, hogy nincs meg az a politika akarat, ami elősegíteni a szektor fejlődését. A régiós országok hasonló ilyen hozzáállása pedig európai szinten is visszavetheti a fejlődést – tette hozzá. Ámon Ada szerint nem feltétlen a megújulók támogatása a kulcs, ehelyett inkább a fosszilis erőművek támogatását kellene megvonni, amelyek folyamatosan veszítik el versenyképességüket.

Társadalmi konszenzus kellene

Hoós Éva, az Európai Bizottság szakpolitikai tisztviselője szerint széles társadalmi konszenzus szükséges ahhoz, hogy nyomást lehessen helyezni a politikára és lavinaszerű átalakulás indulhasson be, ahogy ez történt azokban a nyugati országokban, akik élen járnak a folyamatban. Corinne Bendersky, a S&P Global Ratings Associate Directora szerint azért is fontos, hogy megfelelő ütemű, folyamatos legyen az átállás, mivel egy ország infrastruktúrájának kiépítése rendkívül tőkeigényes.

Horváth Ágnes, a Mol vezető közgazdásza szerint a változással szemben érzékelhető egyfajta türelmetlenség az emberek hozzáállásában, miközben a rendszernek jellegéből fakadóan rendelkezik egy tehetetlenséggel, hiszen jelentős méretű lecserélendő állományról van szó, miközben a források is korlátozottak. A döntést pedig még a fenntarthatóság preferálása esetén is számos szempont nehezíti; például ha nem természetes anyagokból készül egy ruha, hanem poliészterből, akkor azt könnyebb tisztítani, nem kell vasalni, vagyis egészében lehetséges, hogy kisebb az ökológiai lábnyoma – fogalmazott arra célozva, hogy számos szempontot figyelembe kell venni egy stratégia kialakításakor, hogy a végén a kívánt célt el lehessen érni.

A jövőbeli árak várható alakulásával kapcsolatban Horváth úgy fogalmazott, ez szintén számos tényezőtől függ, kiemelkedően fontos a fogyasztók tudatos hozzáállása is. Erre például a villamosenergia-szolgáltatásban egyes országokban bevezetett dinamikus árazást hozta fel, amelynek keretében a fogyasztók valamilyen applikáció alkalmazásával dönthetnek arról, hogy a háztartási gépeket melyik árszabású idősávban indítják be.

Techcégek taszították le a trónról az energiavállalatokat

A megújuló energiaforrások terjedése mellett az energiarendszerek globálisan megfigyelhető átalakulásának másik nagy trendjét a digitalizáció jelenti. Ebben a tekintetben a szektor nem éllovas, egyfajta lassú követő állapotban van, és elszigetelt megoldások jellemzik – mondta Borvendégh Norbert, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal szakértője a konferencia ‘A digitalizációs kihívás a magyar energiaszektorban’ című panelbeszélgetésben. Ilyen területet jelent például a szerelői munka, ahol már napi szinten használják a kiterjesztett valóságot, a szerelőgárda így, virtuálisan látja a közműveket – mondta.

Régen a legnagyobb cégek energetikai cégek voltak, mára teljesen kiszorították őket a technológia vállalatok – éreztette a digitalizáció súlyát és fontosságát Zsótér Márton, a KPMG Tanácsadó Kft. infrastruktúra, közlekedés és energetika tanácsadás menedzsere. Véleménye szerint a digitalizáció alap, a hiánya olyan, mintha valaki cipő nélkül indulna a futóversenyen.

A digitalizáció talán legfontosabb célja az adatmennyiség feldolgozása és az információk megtalálása – mondta Dr. Czipf Csongor, az ENGIE Magyarország Kft. ügyvezetője, aki szerint a digitalizáció egyelőre nem alap, inkább versenyelőny.

Piaci kényszer a digitalizáció

A vállalatok szempontjából a digitalizálódás egyszerűen piaci kényszer Molnár Attila, az IVSZ főtitkára szerint. A főtitkár szerint az egyik legfontosabb terület a mérés, az ebből származó adatvagyon óriási érték, egyebek mellett ebből kaphatnak visszacsatolást az erőművek is arra, hogy előrejelzést készíthessenek és hatékonyabban működhessenek.

Az energiatőzsde már régóta egy digitális platform, a kihívás, hogy a piaci szereplőket minél inkább bevonjuk ebbe a digitalizációs körbe – mondta Istvánffy György, HUPX Zrt. piacfejlesztési vezetője. A szereplők egyre inkább átérnek egy algoritmikus kereskedésre, de ehhez minden kisebb szereplőnek szüksége lesz a megfelelő infrastruktúrára.

A digitalizációs trend legfontosabb tényezői Borvendégh Norbert szerint a robotika, a 3D nyomtatás, a mesterséges intelligencia, a dolgok internete, valamint azok a szakemberek, akik ezeket üzemeltetik. Az okosmérőkkel kapcsolatban Borvendégh úgy vélte, a gyakorlatban bizonyára lesznek akadályai az okosmérők felszerelésének, például, ha az ügyfél nem szeretné, hogy rálássanak a fogyasztására, akkor nem kényszeríthető annak használatára, amihez meg is van a jogi alapja. Fontos tehát az is, hogy a felhasználók mennyire fogékonyak ezekre a megoldásokra.

A konferencia közönsége szerint a digitalizációs átállás a belső folyamatok hatékonyságjavítása terén ígéri a legnagyobb lehetőséget (22 %), ezt követően az új üzleti modellek integrációját (17%), majd a versenyelőny lehetőségét (12%) jelölték ki. Arra a közönségkérdésre, hogy melyik értéklánc-szegmensben látják a legnagyobb lehetőségeket a digitalizációra, a legtöbben (22%) az új üzleti szegmenseket (aggregátorok, energiaközösségek, e-mobilitás) jelölték meg, majd a kiegyenlítés, szabályozó energia (12 %), illetve a mérés, mérési adatok területét (10%).

Címlapkép: shutterstock