A világ leggazdagabb üzletemberei közül egyre több dédelget és valósít meg olyan terveket, amelyek már nem kizárólag vagy egyáltalán nem a bolygó éghajlatának és ökoszisztémájának megmentésére fókuszálnak, sokkal inkább a Föld elhagyásával és az űrutazások végső határának kitolásával kívánják biztosítani az emberiség – egyesek szerint viszont inkább csak a saját jövőjüket.
Az államilag szervezett űrutazások fénykora az Egyesült Államok és Oroszország vonatkozásában legalább is átmenetileg véget ért, és bár Kína folytathatja a sort, a nyugati világban az űrverseny ettől valami egészen eltérő irányt vett: dúsgazdag, nem ritkán különc vállalkozók versengésévé. Motivációik különbözhetnek és nem mindig ismertek, de nagyjából mind arra a megfontolásra vezethető vissza, hogy az emberiség kinőtte és túlhasználja a Földet, a bolygó véges erőforrásai pedig már korlátozzák a további növekedést. A jelenséget sokan, például a The Economist is közvetlenül a 20. századi tudományos-fantasztikus alkotások világából eredeztetik, de a bibliai párhuzam is adja magát, amennyiben úgy értelmezzük a történéseket, hogy a leggazdagabbak már javában építik a maguk bárkáját.
Miután az egyre fenyegetőbb környezeti válság már az egész földi éghajlat és ökosztisztémát drámai átalakulásával fenyeget, immár nem elég, ha az ember egyszerűen átköltözik egy trópusi szigetre vagy atombunkert vásárol magának. Richard Branson, a Virgin milliárdos alapítója testközelből tapasztalhatta meg 2017 őszén, hogy milyen pusztításra képesek a klímaváltozás miatt egyre erősebb hurrikánok. A Brit Virgin-szigetekhez tartozó Necker-szigetet megvásároló Branson kénytelen volt beton borospincéjében átvészelni a vihar őrjöngését, illetve azt a négy órát, amely alatt az Irma hurrikán gyakorlatilag lebontotta Branson luxusingatlanát és a sziget számos épületét.
We spent day on Virgin Gorda helping with water, supplies, shelter. Incredible spirit from everyone here https://t.co/U0m3Kf1APM #Irma pic.twitter.com/t0BinWSIdg
— Richard Branson (@richardbranson) 2017. szeptember 8.
Elon Musk, SpaceX
Nem ő az egyetlen milliárdos, aki nem csak álmodozik, de jelentős összegeket is költ a világűr meghódítására. Elon Musk, a Tesla alapító-tulajdonosa 2002-ben alapította a Space Exploration Technologies (SpaceX) nevű, rakéta- és űrhajó-technológia fejlesztésével foglalkozó társaságot. A vállalattal a dekadens üzletember saját megfogalmazása szerint űrutazó civilizációvá kívánja tenni az emberiséget. Az üzletember az emberiség „több-bolygós” fajjá tételeként írta le a projektet, mint az egyetlen és így legjobb módszert a kihalás elkerülésére. Musk 2016-ban ismertette a nyilvánossággal vízióját, melynek fő célja az állandó emberi jelenlét megteremtése a Mars bolygón egy önfenntartó város formájában. A Musk által használt szavak egyértelműen arra utalnak, hogy az üzletember egyfajta apokalipszisre, új özönvízre készül: Biztosítani akarjuk, hogy valahol máshol megőrizhető legyen az emberi civilizáció magja, amely képes lehet a civilizáció visszaállítására és a sötét korszak lerövidítésére – mondta.
A SpaceX által fejlesztett Falcon 1 típusú rakéta volt 2008-ban az első, magántőkéből fejlesztett folyékony üzemanyaggal működő rakéta, amely elérte a föld körüli pályát. A mérföldkő elérése után a NASA szerződést kötött a társasággal, amelynek értelmében a SpaceX végezheti a Nemzetközi Űrállomás (ISS) teher- és személyszállítási feladatait. A SpaceX sikeressé válásával pedig egy új fogalom, illetve üzletág is megszületett: a kereskedelmi rakéta szolgáltatások piaca. A vállalat úttörő munkát végzett a teljes mértékben és gyorsan újrahasználható rakéta- és űrhajó-technológia területén, ezzel jelentősen sikerült csökkenteni az űrutazás költségeit, ami után a 47 éves Musk szerint immár egyértelmű realitásnak tűnik, hogy az ember már a „mi életünkben” megteszi első lépéseit a Marson.
A csökkenő költségek ellenére a Mars-vízió továbbra is csillagászati árba kerülne, amelynek biztosításához az igazi vasembernek is nevezett Musk a kereskedelmi rakéta szolgáltatások mellett egy másik, ugyancsak meglehetősen invenciózus tervet ötölt ki. A szükséges fejlesztések finanszírozását ugyanis jelentős részben a Starlink névre keresztelt műhold-hálózat megalkotásával oldaná meg, amely alacsony Föld körüli pályáról sugározna nagy sebességű internetet a bolygó bármely pontjára. A Starlink a május elején részletesebben ismertetett terv szerint 11 943 darab szatelitből fog állni, amelyek még arra is képesek lesznek Musk szerint, hogy automatikus manőverrel kikerüljék az útjukba kerülő űrszemetet, ezzel megelőzve az ütközést.
Jeff Bezos, Blue Origin
Ezt a szálat vette fel és gondolta tovább Jeff Bezos, az Amazon elnök-vezérigazgatója, aki ugyancsak május elején mutatta be, hogy mivel képzeli el a következő holdraszállást. A milliárdos befektető részben a Trump-kormányzat vonatkozó terveihez kapcsolódóan terveztette meg a Blue Moonak nevezett leszállóegységet a Blue Origin nevű űripari cégével. A közel egyórás prezentáció azonban nem csupán a leszállóegységről, illetve az új rakétahajtóműről (New Glenn), hanem jelentős részben Bezos azon víziójának átfogó áttekintéséről szólt, amelynek célja az emberiség felszabadítása a Kék Bolygó véges erőforrásainak bilincséből. Maga a Blue Origin név is beszédes módon utal a milliárdos üzletember álláspontjára a kérdésben: a Föld csak a kiindulási bázis az emberiség számára.
Az űrutazást és az új bolygók meghódítását Bezos szerint a szegénység, éhség, otthontalanság, szennyezés és túlhalászás sürgető problémáin túl valójában az teszi igazán indokolttá, hogy az emberiség egyszerűen ki fog fogyni a földi erőforrásokból. Bezos szerint egyetlen módon lehet megakadályozni, hogy a Föld teljes felszínét napelemekkel kelljen beborítani, mégpedig azáltal, hogy kitörünk az emberiségnek otthont jelentő világ határain túlra. Ennek megfelelően a Blue Moon is csak az első lépés lenne a terv megvalósításában, amelynek igencsak ambiciózus végső célja egy földönkívüli településhálózat megteremtése az emberiség számára.
– fogalmazott Jeff Bezos.
A naprendszerbe való kilépés a milliárdos szerint korlátlan erőforrásokkal kecsegtet, továbbá egyebek mellett azzal is, hogy a korlátozó tényezőktől megszabadulva az emberi népesség akár elérheti az ezer milliárdos lélekszámot is. Ezer és ezer Mozartunk és Einsteinünk lehet – mondta. Bezos víziójában a Föld végül gyakorlatilag mindössze a lakhatást fogja szolgálni, és miután legfeljebb könnyűipari tevékenységek folynak majd a bolygón, a jövő nemzedékek számára is meg lehetne őrizni természeti kincseit. A környezetet és emberi egészséget erősen megterhelő iparágaknak viszont nem lenne hely többé a Földön, ezek valahol máshol kapnának helyet elképzelése szerint, az emberiség jelentős részével együtt. Bezos egyéb részletek mellett kitért az új városok létrehozását lehetővé tevő, mesterséges klímát és gravitációt biztosító úgynevezett O’Neill-hengerek telepítésére, de a folyamatos friss levegő biztosítását szolgáló új üzleti tevékenységről is szót ejtett.
Richard Branson, Virgin Galactic
Branson szintén 2004-ben alapította meg Virgin Galactic nevű startupját, amellyel a gazdaságilag életképes kereskedelmi űrutazás feltételeinek megteremtése volt a célja. A társaság 15 évnyi, nagyrészt a kaliforniai Mojave-sivatagban lefolytatott fejlesztést és tesztelést követően idén ért el áttörést: miután a VSS Unity nevű, rakéta-meghajtású űrrepülőgépe két sikeres tesztet is végrehajtott, a társaság közölte, Új-Mexikóba, a világ első kereskedelmi célú űrrepülőterére, a Spaceport Americára helyezi át székhelyét 2019 nyarán. A VSS Unity első kereskedelmi űrrepülőnek még két-három tesztre szükség lesz Branson szerint, mielőtt készen állna arra, hogy az első fizetős ügyfelekkel a fedélzetén a magasba emelkedjen. A tesztelés a vártnál jóval hosszabb ideig húzódott, jelentős részben azért, mert egy 2014-es balesetben az egyik tesztpilóta életét veszítette.
Take a look at the flight path our SpaceShipTwo will take during our fifth supersonic powered test flight. The flight window opens again tomorrow. More info on our flight test program can be found here https://t.co/FPuuC0NHoM pic.twitter.com/riEiledjo6
— Virgin Galactic (@virgingalactic) 2019. február 21.
Eddig összesen körülbelül reménybeli utas 600 foglalt jegyet a gépre, 200 000 és 250 000 dollár közötti összegekért, a szélesebb fogyasztói bázis megszólítása érdekében azonban a társaságnál az árak csökkentését tervezik. Az első, nem a fejlesztők csapatához vagy a személyzethez tartozó utas azonban maga Branson lenne. „Remélhetőleg, nem sok hónap múlva beteljesíthetem álmom az űrbe lépésről és hamarosan mások is követhetnek” – fogalmazott. Branson tervei szerint a társaság új bázisán egyfajta űrhajósképzésben is részt lehet majd venni, az űrrepülésen részt vevők családtagjai számára pedig számos szolgáltatást tervez az éttermektől a hegyikerékpározási lehetőségen át a hőlégballonozásig.
Branson bejelentése a projekt új szakaszba lépéséről mindössze egyetlen nappal követte Jeff Bezos prezentációját, ami egyáltalán nem lehet véletlen, tekintettel arra, hogy a két üzletember egymás közvetlen versenytársa lesz a kereskedelmi űrrepülőzés üzletágban. Míg Bezos szerint a Blue Origin már az év végén az űrbe reptetheti első utasát, addig Branson nem jelölt meg erre vonatkozó céldátumot.
A vetélkedés nem csak a fejlesztések terén indult meg, de a szavak szintjén is. Míg Branson egyértelműen pozitívan nyilatkozott Bezosról és Muskról, csodálatosnak és izgalmasnak nevezve, hogy a világnak immár három, különféle megközelítést alkalmazó, de végső soron a világűr kolonizálását célul kitűző újító vállalkozója is van, addig Bezos kevésbé finom hangvételt ütött meg. Szerinte ugyanis a Virgin Galactic utasai legfeljebb a „megcsillagozott” űrhajós fogalmának felelhetnek meg, arra utalva, hogy míg saját projektje a világűr úgynevezett Kármán-vonal által 100 kilométeres magasságban kijelölt határán túlra tervezi reptetni ügyfeleit, addig Bransonék inkább az Egyesült Államokban használt 80 kilométeres határmagasságra fókuszálnak. (A világűr határának tartott Kármán-vonal magasságát Kármán Tódor magyar származású tudós számolta ki.)
És a többiek
A három legismertebb, az űr meghódítását tervező milliárdos mellett számos további üzletember szállt be kisebb-nagyobb mértékben az üzletágba. A teljesség igénye nélkül: jó példa erre Peter Diamandis, görög-amerikai mérnök, fizikus, vállalkozó, aki az űrrepülés területén együtt dolgozott Richard Bransonnal is, és aki 1995-ben megalapította az X Prize Foundation nevű alapítványt. Egyik első, nagy figyelmet felkeltő lépése egy 10 millió dolláros díj (Ansari X Prize) kiírása volt, amellyel az első, a Föld légköréből kilépni képes, magánépítésű repülőgép létrehozását kívánta előmozdítani. Ezt a díjat végül 2004-ben a SpaceShipOne nevű űrrepülőgép nyerte el, amely azonban mindössze űrugrásra képes, a szuborbitális pályát nem tudja elérni.
John Carmack neve vélhetően a videójátékok kedvelői számára nem cseng idegenül, ő volt ugyanis a vezető programozója a Doom vagy a Quake nevű videójátékok fejlesztésénél. Az általa alapított Armadillo Aerospace szintén versenybe szállt az Ansari X Prize 10 millió dolláros díjáért, ám a rakétakísérletek 2013-ban egy balesetet követően elakadtak, Carmacknak pedig új külső befektető után kellett néznie. A befutó végül a 2014-ben alapított Exos Aerospace lett, amely 2015-ben az Armadillo eszközeivel együtt alkalmazottai jelentős részét is átvette.
Jurij Milner orosz-izraeli technológiai befektetőként és fizikusként 2015-ben feleségével közösen megalapította a Breakthrough Listen nevű 100 millió dolláros projektet, amelynek idegen életformák keresése a célja, valamint hasonló támogatással a Breakthrough Starshot nevű projektet, amelynek a naprendszerhez közeli bolygók felfedezése a célja.
Az UP Aerospace nevű privát űrrepülő vállalat szuborbitális szállítási szolgáltatást kínál egyebek mellett vállalatok és a hadesereg megrendelésére. A társaságot az 1990-es évek végén Jerry Larson, a korábban a Lockheed Martin űrprogramján is dolgozó mérnök alapította. Larson a Civilian Space eXploration Team (CSXT) nevű, ugyancsak privát tőkével finanszírozott programnak is tagja volt, amely 2004-ben első amatőr szervezetként küldött rakétát a világűrbe. Az UP Aerospace 2007 tavaszán több ember, többek között Gordon Cooper űrhajós, valamint a Star Trek című tévésorozatban az Enterprise főmérnökét alakító James Doohan hamvait tartalmazó tárolót szuborbitális pályára állította rakéták segítségével. Ez volt a Spaceport America űrrepülőtérről végrahajtott első sikeres rakétakilövés. Azóta a társaság számos sikeres rakétakilövést valósított meg, jelentős részben a NASA megbízásából.
Címlapkép: Virgin Galactic