Az elmúlt hetekben megint jelentős külföldi pozíciók épültek ki a forint ellen a piacon, ezek mértéke majdnem elérte azt, amit március végén, az MNB jelképes kamatemelése után láttunk. Ez rögtön megmagyarázza a forint utóbbi hetekben látott gyengülését, aminek köszönhetően történelmi mélypontja közelében jár a magyar deviza az euróval szemben.

Egyre bátrabban fogadnak a forint ellen

Az MNB szokás szerint kedden frissítette ábrakészletét, melyben a külföldiek forintpiaci pozícióiról is szerepel egy ábra. Eszerint az utóbbi hetekben megint jelentősen erősödtek a magyar deviza elleni külföldi pozíciók, és ami még feltűnőbb volt, szinte teljesen eltűntek a forint melletti befektetők.

Klikk a képre!

Látszik a grafikonon, hogy a nettó pozicionáltságot illetően utoljára március végén láttunk a májusi napoknál erősebb külföldi spekulációt a forint ellen. További hasonlóság, hogy akkor is szinte teljesen eltűntek a forint mellett spekuláló külföldi befektetők, akárcsak májusban.

Vagyis az elmúlt egy hónapban ismét érdemi forint elleni spekulációt láthattunk, így nem is meglepő, hogy a magyar deviza érezhetően gyengült. Az euróval szemben egy hónap alatt több mint 1%-ot veszített a magyar deviza, ami ugyan nem mondható jelentősnek, de érezhető alulteljesítésnek felelt meg. A régióban például a lengyel zloty csak 0,2 százalékkal értékelődött le ugyanebben az időszakban, míg a cseh korona szintén a forintnál valamivel kisebb, 0,8 százalékos leértékelődést mutatott.

Március vége óta megy a forint ellen a piac

A jegybank ábráján az is látszik, hogy a forint elleni spekuláció nem újkeletű, március vége óta rövid megszakítástól eltekintve folyamatosan nettó forint elleni külföldi pozíciókat regisztráltak. Ennek felépülése az MNB március végi kamatdöntő ülésével esett egybe. Akkor a Monetáris Tanács tíz bázisponttal megemelte az egynapos betéti kamatot mínusz 0,05 százalékra, illetve elkezdte kiszívni a korábbi likviditást a bankrendszerből a devizaswapokon keresztül.

Ezekkel a lépésekkel egyidőben azonban az MNB jelezte: egyszeri döntésről van szó, nem kell kamatemelési ciklusra készülni. Ez pedig meglepte az elemzőket és a befektetőket, hiszen eddig lassú, de fokozatos kamatemelést áraztak be. Részben emiatt kezdett gyengülni a forint.

Április végén aztán nem változtatott a kamatkondíciókon és a kommunikáción a jegybank, ami a forint elleni külföldi pozíciókon is meglátszott. Majd most kedden szintén nem változtattak, óvatosak az inflációs kockázatokkal szemben, a Monetáris Tanács hosszabb távon továbbra is 3 százalék körüli áremelkedési ütemre számít.

Ezek a pozíciók hozzák el a rekordgyenge forintot:

Az MNB döntéshozói legközelebb június 25-én ülnek össze dönteni a kamatról, a piac akkor erősebb iránymutatást vár az elmúlt két ülés csendesebb kommunikációja után. A Monetáris Tanács ugyanis március végén jelezte, hogy negyedévente vizsgálja felül a szükséges kamatkondíciókat, illetve a kiszorítandó likviditás mértékét. Emellett egy hónap múlva friss inflációs jelentés is készül, amit szintén kiemelten figyel a piac.

A nagy kérdés, hogy az eddig felépült forint elleni pozíciók egy része leépül-e június végéig, ezen múlhat az is, hogy tud-e érdemben erősödni a magyar deviza. Jelenleg ugyanis 327 körüli euróárfolyamot látunk a piacon, ami alig egy százalékkal marad el a történelmi csúcstól, amit tavaly júliusban 330,8-nál láttunk.

A következő hetekben egyrészt érdemes lehet figyelni a nemzetközi hangulat változását, hiszen ha romlik a feltörekvő piacok kockázati megítélése, akkor az a forintot is történelmi mélypontra küldheti, emellett a következő kamatdöntéssel kapcsolatos várakozások, esetleges jegybanki nyilatkozatok mozgathatják az árfolyamot. Utána pedig attól függ, mennyire lesz majd elszánt a jegybank az új előrejelzései fényében.