A 107 év lappangás után előkerült kubista remekmű, Dénes Valéria Bruges-t, a belga kisvárost ábrázoló monumentális festménye nemcsak a tavaszi aukciós szezon szenzációja, hanem a magyar művészet nemzetközi presztízse szempontjából is óriási jelentőségű. A mű kezdő ára 36 millió forint, a becsértéket 60 és 100 millió forint között pozicionálják.

Kevesen ismerik azt a tényt, hogy Dénes Valéria a 38 évesen elhunyt zseni – akinek az életművéből alig több, mint egy tucat festményt ismerünk – a 20. század első felének legdrágább magyar festőnője.

A 107 év lappangás után előkerült, Bruges-t, a belga kisvárost ábrázoló monumentális festmény minden kétséget kizáróan az életmű legkiemelkedőbb darabja.

A csúcsdarab, amely felvillantja a torzóban maradt életmű elementáris erejét a fauvizmus és a kubizmus szintéziseként jött létre. A felülnézetből megfestett mű, amely egyúttal a legnagyobb magyar kubista képnek tekinthető, átírja az eddigi ismereteinket a magyar kubizmusról. 1914-ben a Nemzeti Szalonban Dénes Valéria 77 képet állított ki.

Az első világháború kitörése után a házaspár – férje Galimberti Sándor szintén kiemelkedő festő – menekülni kényszerült Franciaországból, párizsi műtermükben maradt képeiket a francia rendőrség lefoglalta. Az 1915-ben tragikus körülmények között elhunyt házaspár életművének megmaradt darabjai unokanővéréhez, a MA és a Nyugat holdudvarához tartozó Dénes Zsófiához kerültek, közülük 1944-ben 28 mű bombázások áldozatául esett. Ma Dénes Valériától nem egészen húsz alkotás ismert. A most felbukkant remekmű fájdalmasan rávilágít arra, hogy a javarészben megsemmisült életmű a magyar festészet egyik legsúlyosabb vesztessége.

Dénes Valéria a századforduló emancipált nőtípusához tartozott, aki 1907-tól 1913-ig nyaranta szinte minden évben Nagybányán festett. Már első erdélyi útja során a „neósok” mozgalmához csatlakozott, ekkor ismerkedett meg későbbi férjével a kaposvári származású Galimberti Sándorral. Barátságukból szerelem lett, és Párizsban telepedtek le, ahol Dénes Henri Matisse tanítványa volt. A festőpár párizsi életét a közös szellemiségű munka jellemezte, a hasonló motívumok és művészi felfogás olyan erős alkotói közösséggé kovácsolódott, hogy festészetüket a magyar szakirodalom legtöbbször különálló, sajátos fejezetként tárgyalta.

Egy zseniális főmű kerül kalapács alá

A magyar festészet kiemelkedő alkotóival, Csontváryval, Vaszaryval, vagy éppen Munkácsyval kapcsolatban ma már elképzelhetetlen, hogy egész munkásságuk átértelmezése szempontjából is releváns főmű bukkanjon fel az ismeretlenségből. Dénes Valériával, illetve rajta keresztül a magyar kubizmussal most ez történt. A Bruges egy olyan puzzle legfontosabb darabja, amely új megvilágításba helyezi a Galimberti házaspár teljes életútját, művészi fejlődését, valamint – a korszak történéseiben betöltött szerepük által – a francia izmusoknak a magyar piktúrára gyakorolt hatását. A Bruges egy zseniális főmű, mellyel nemcsak a magyar művészettörténet írás gazdagodott: felbukkanása a magyar képzőművészet nemzetközi rangja szempontjából is óriási horderejű.

A házaspár életműve, mely az 1910-es évek magyar progresszív művészetének legeredetibb, nemzetközi mércével mérve is egyedülálló teljesítménye tragikusan szakadt félbe. Galimbertiék 1915-ben érkeztek haza Hollandiából. A férfi katonai szolgálatra jelentkezett és kiképzésre Pécsre került. Dénes Valéria Budapestről betegen utazott férje után, majd a baranyai városban tüdő- és mellhártyagyulladás következtében július 18-án meghalt. A férj nem bírta a megrázkódtatást és három nappal később a Városligetben, a Műcsarnok mögött szíven lőtte magát. Halálukról így emlékezett meg a festőnő unokatestvére a Nyugat hasábjain:

A szerző művészettörténész, a Virág Judit Galéria munkatársa.