Az Európai Unió tiszta energiarendszerre való áttérést szolgáló intézkedéscsomagja, a Clean Energy Package azért is fontos, mert Kína vagy az Egyesült Államok is komoly eredményeket érte a megújuló technológiák terén, amely nyomás alatt tartja az európai döntéshozókat – mondta a Portfolio Clean Energy & Disruptive Trends Summit 2019 című konferenciáján Hoós Éva, az Európai Bizottság policy officere, aki példaként említette az akkumulátorok piacát.

Az unió 2030-ig megújulók arányát 32 százalékra szeretné feltornászni, az energiahatékonyságot pedig 32,5 százalékra. A célok elérése érdekében bevezetésre került támogatási rendszereknél fontos, hogy kiszámíthatók legyenek, mert a korábbi visszásságok visszaütöttek a befektetővédelem szempontjából – fogalmazott, hozzátéve, hogy az energiapolitika nem elszigetelt az uniós politikák között, például a pénzügyi politikákhoz erősen kapcsolódik.

Magyarországon egyelőre a megújulók 70-80 százalékát a biomassza teszi ki, amin a 2030-as számok eléréshez változtatni kell, ahogy az épületek energiahatékonysága is kulcskérdés – fogalmazott. „Ez az egész 2030-as csomag nagy kihívás, a 2020-as célkitűzéseket valószínűleg el tudjuk érni, de 2030-ra alapvető strukturális változtatásokra lesz igény, nem lesz elég az alacsonyan lógó gyümölcsök leszüretelése” – mondta Hoos, aki szerint négy elem szükséges a változáshoz, a fosszilisek elhagyása, decentralizáció, digitalizáció és az energiahatékonyság.

Hoós elmondta, a változás például abban is megnyilatkozik, hogy az új szabályozásokkal bevezettek olyan új fogalmakat, mint például a „termelőfogyasztó” (prosumer). Ez a fogyasztók azon új típusának megjelenésére utal, akik fogyasztanak is, de meg is termelik az áramot maguk számára, a fölösleget pedig piacra dobhatják, amely egy rendkívül népszerű intézmény és ezt a jövőben is erősíteni szeretnék. A megújuló energiaközösségek szintén egy új fogalom, amelyet az autonómia és öntermelés támogatására hoztak létre.

Címlapkép: shutterstock