HU Language HU
június 6, 2019 0

Emelkedett tavaly a Magyar Nemzeti Bank (MNB) eredménye, így 50 milliárd forintos osztalékot tudott fizetni a jegybank a költségvetésnek. Ugyanakkor a profit legnagyobb része még mindig a devizatartalék átváltásából származik, anélkül veszteséges lenne az intézmény. Ráadásul tovább emelkedik a jegybank tűrésküszöbe az árfolyammal kapcsolatban, 310 alatti euróárfolyam mellett már elolvadna a profit.

Miből van pénze az MNB-nek?

Szokás szerint a múlt héten jelent meg az MNB éves jelentése, mely szerint 47,8 milliárd forintos nyereséget ért el a jegybank a 2017-es 38,3 milliárd után. Részben ennek köszönhetően már korábban bejelentették, hogy 50 milliárd forintnyi osztalékot fizethet a jegybank a költségvetésbe. Ezzel 2013 óta zsinórban a hatodik évét tudta profittal zárni az MNB.

Megmutatjuk, mit jelentene az MNB-nek, ha 310 forint lenne egy euró

De miből van a profit? Az elmúlt években megfigyelhettük, hogy néhány nagy tétel befolyásolja a jegybank eredményét:

  • A forintban és devizában keletkező kamatbevétel és kamatkiadás,
  • a devizaátváltásból származó árfolyamnyereség,
  • a pénzügyi műveletek eredménye és
  • az egyéb tényezők.

A jegybank kamateredménye az elmúlt években folyamatosan emelkedett, tavaly már 27,1 milliárd forint volt, aminek nagy részét a forintban elért kamateredmény tette ki. Az utóbbi években már megszokhattuk, hogy a jegybank korábbi önfinanszírozási programja lenyomta a kamatkiadásokat, de közben a csökkenő nemzetközi hozamkörnyezet a deviza kamateredményt rontotta ezzel párhuzamosan.

Megmutatjuk, mit jelentene az MNB-nek, ha 310 forint lenne egy euró

Azt már tavaly is felvetettük, meddig javulhat még a kamateredmény, ugyanis a mérleget már sikerült összezsugorítani az irányadó eszköz leépítésével. Ezzel párhuzamosan viszont a nemzetközi hozamkörnyezet sem valószínű, hogy örökre ilyen alacsony marad, innen már inkább felfelé mozdulhat el. Kérdés, hogy ez kompenzálja-e a forint kamateredmény romlását.

Megmutatjuk, mit jelentene az MNB-nek, ha 310 forint lenne egy euró

A kamateredmény szempontjából még egy dolgot érdemes kiemelni: bármennyire is átkozzuk a gazdaságban lévő jelentős készpénzállományt, a jegybank szempontjából van pozitív egy oldala: a készpénz a jegybankmérleg forrás oldalán nem kamatozó tételként szerepel. Vagyis míg az eszköz oldalon jellemzően kamatbevételt könyvelhet el, a forrás oldali tételek átlagos kamatkiadása alacsony maradhat.

Még mindig a deviza hozza a nyereséget

A kamateredmény javulása mellett viszont továbbra is a devizaváltásból származó profit hozta az MNB nyereségét, hiszen tavaly 74 milliárd forintot keresett ezzel a jegybank. Ez a nyereség akkor keletkezik, amikor az MNB devizát vált át forintra a devizatartalékból. Ezzel a korábban olcsóbban bekerült devizát adja el, vagyis nyereséget realizál. Másrészt viszont a folyamatos átváltás és magasabb árfolyamon bekerülő friss devizaeszköz emeli a devizatartalék átlagos bekerülési árfolyamát, vagyis egyre kisebb ez a potenciális jövőbeli nyereség. De miért vált devizát a jegybank?

  • Egyrészt az adósságszolgálati kiadások céljából, évek óta megszokott, hogy a lejáró devizaadósságot és a kamatokat forint forrásból finanszírozza az ÁKK, ennek érdekében a jegybanknál kell devizát váltania.
  • Másrészt az EU-források beáramlása növeli a devizatartalékot, ezt szintén az MNB váltja át forintra.

Megmutatjuk, mit jelentene az MNB-nek, ha 310 forint lenne egy euró

Az éves beszámoló szerint tavaly az ÁKK devizaműveletei közel 3 milliárd eurót tettek ki, de ezen felül is lehettek olyan piaci devizaműveletei, amelyek árfolyamnyereséget hoztak.

A devizaváltáson elszámolt eredmény két tényezőtől függ:

  • A leváltott mennyiségtől és
  • a bekerülési árfolyam, illetve az aktuális árfolyam különbségétől.

A bekerülési árfolyam tavaly tovább emelkedett, az év végén 309,7 volt, viszont közben a forint is gyengült 2018-ban, vagyis a különbség nagyobb volt a korábbinál, jórészt ez okozta az átváltáson elkönyvelt nyereség emelkedését.

A bekerülési árfolyam emelkedése azért érdekes, mert mindez azt jelenti, hogy ha ez alá erősödne a forint az euróval szemben, akkor az az MNB-nek már vesztesége lenne az átváltáson, de legalábbis eltűnne a nyeresége. Vagyis, ha 310 körül lenne az euró jegyzése, akkor már szinte biztosan veszteséges lenne a jegybank.

Ezekre a felvetésekre az MNB az elmúlt években rendre azt válaszolta, hogy nekik nincs sem árfolyam- sem nyereségcéljuk, vagyis nem tesznek azért szándékosan, hogy gyenge legyen a forint és nem pánikolnak akkor sem, ha esetleg veszteséges lesz a jegybank. Utóbbi miatt egyelőre korai is lenne aggódni, hiszen az év végén 200 milliárd forint volt a jegybank eredménytartaléka, ami akár több évi veszteség fedezésére is elegendő lenne. Ennek ellenére nem túlzás azt állítani, hogy az árfolyamnyereségre szüksége van a jegybanknak ahhoz, hogy ne csökkenjen az eredmény.

Megmutatjuk, mit jelentene az MNB-nek, ha 310 forint lenne egy euró

A realizált árfolyamnyereség mellett egyébként a jegybank nyilvántartja az úgynevezett kiegyenlítési tartalékot is, ami a nem realizált profit. Ez gyakorlatilag azt mutatja meg, hogy az év végi árfolyamok mellett mekkora lenne a nyereség a teljes devizatartalékon. Ez tavaly 141,6 milliárd forinttal 169,6 milliárdra emelkedett, mivel ahogy említettük, nőtt az eltérés a két árfolyam között a forint gyengülése miatt.

Megmutatjuk, mit jelentene az MNB-nek, ha 310 forint lenne egy euró

Hogy tudna megszabadulni a függőségtől az MNB?

Ahhoz, hogy valahogy feloldja az árfolyam és az eredmény közti ellentmondást a jegybank, az kellene, hogy a kamateredménye fedezze a teljes éves működési költségét és a pénzügyi tételek esetleges veszteségét. Ezzel függetleníteni tudnák magukat a devizaárfolyamon elkönyvelt nyereségtől.

A cikk elején láttuk, hogy a nettó kamateredmény 27,1 milliárd forint volt 2018-ban, ez elvileg nem sokkal maradt el a 40,7 milliárd forintnyi működési költségtől, vagyis nem kellene túl sokat faragni, hogy fedezze a működést. Viszont az egyéb tényezők még 45,8 milliárdnyi veszteséget tettek ki, azzal együtt pedig már jelentős a mínusz még úgy is, hogy a pénzügyi műveletek eredménye csak kis veszteséget mutat.

Megmutatjuk, mit jelentene az MNB-nek, ha 310 forint lenne egy euró

Még egy lehetséges kiút látszik: az elmúlt években többször felröppentek olyan hírek, hogy az MNB szeretne átállni az aktív oldalra, vagyis az eddigi betétgyűjtés helyett hitelezni a bankrendszert. Ezzel jelentősen javulna a kamateredménye, hiszen nem csak, hogy nem kellene kamatot fizetnie a betétek után, de kamatbevétele keletkezne. Az pedig akár tetemes is lehet, főleg akkor, ha elindul az alapkamat fokozatos emelkedése. Az utóbbi hónapokban kicsit talán elhalkultak az aktív oldalra való átállással kapcsolatos spekulációk, de nem tudni, mi ezzel kapcsolatban a jegybank hosszútávú stratégiája. Az aktív oldalra való átállás legfontosabb akadálya a tőkebeáramlás (pl. uniós források beáramlása) lehet, ez a külső forrás ugyanis folyamatos likviditástöbbletet generál, miközben az MNB érdeke az lenne, hogy csökkenjen a likviditás, rá legyenek szorulva a bankok a jegybanki hitelre.

Összességében az mondható, hogy az MNB továbbra is nyereségesen üzemel, mert a szerény kamateredményét ki tudja egészíteni egy jelentősebb árfolyamnyereséggel, a kettő együtt pedig továbbra is bőven fedezi a jegybanki költségeket. Az MNB-nek ugyan nincs árfolyamcélja, de azt azért bizonyára számon tartja az intézmény, hogy 310-hez közeli árfolyamnál a jegybank gazdálkodása veszteségbe csúszik.