Az elmúlt évek stagnáló eredményeit követően az idén várhatóan eléri majd a rekordnak számító 23%-ot az újrapapír alapanyagnak számító tejes- és gyümölcsleves kartondobozok visszagyűjtési aránya. Ez ugyanakkor továbbra is érdemben elmarad az uniós átlagtól, hiszen az EU tagállamaiban ennek átlagos értéke már 48% – közölte az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés (IKSZ), amely szerint a cél az, hogy 2025-re 30%-ra növekedjen a hulladékfajta visszagyűjtése.
Míg 2018-ben 580 millió darab (17 000 tonna) tejes és gyümölcsleves italos kartondoboz került forgalomba Magyarországon, addig 2019-ben már várhatóan 590 millió darab (17 500 tonna) fog, ami azt jelenti, hogy idén az ország minden lakója átlagosan 65 darabot, vagyis heti 1-2 darabot használ el ebből a csomagolóanyagból. Miközben azonban a többi csomagolóanyagból meglehetősen magas a visszagyűjtési célérték, az év végére – papírból 10 kg, üvegből 6 kg, műanyagból 4 kg, fémből pedig 1 kg-ot várnak a szakemberek – addig az akár 5-6-szor is újrahasznosítható italos kartondoboz esetében a cél mindössze 0,5 kilogramm. Ez azt jelenti, hogy a fejenként elhasznált 65 dobozból, idén a lakosságnak már 15 darabot kellene szelektálnia ebből a csomagolóanyagból.
A csomagolási hulladékok szelektív hulladékgyűjtése nem csak Magyarországon, de az Európai Unió egészében prioritás. A hulladékká vált italos kartondobozoknak Csehországban például 25%-át, Lengyelországban 30%-át, Ausztriában 34%-át, Angliában pedig több mint 40%-át gyűjtik vissza, míg Németországban a hasznosítás már a 76%-ot is meghaladta.
A tejes- és gyümölcsleves kartondobozok visszagyűjtésének eredményei Magyarország településein is eltérőek. Az IKSZ 2017-es évi adatai szerint, a fejenként felhasznált 65 dobozból a lakosság a legtöbbet Pécsett (37 db/fő), Pakson (33 db/fő), Veszprémben (31db/fő), illetve Debrecenben (30 db/fő) gyűjtöttek szelektíven. Ezzel szemben a legkevesebb italos kartont Kecskeméten (5-6 db/fő), Székesfehérváron (5 db/fő), Miskolcon (4-5 db/fő), Berettyóújfaluban (4 db/fő), valamint Komlón (3 db/fő) gyűjtötte szelektíven a lakosság.
Az élelmiszerek karbon lábnyomának 7-8%-át a csomagolás teszi ki, ezért a szelektív hulladékgyűjtés és hasznosítás a lakosság egyik legfontosabb eszköze és lehetősége a bolygó ökológiai egyensúlyának védelmére. Minden egyes hektár erdő megmentésének rendkívül nagy jelentősége van; egy hektár ötven éves bükkerdő fái például évente 12 000 tonna szén-dioxidot kötnek meg – mondta Baka Éva, az IKSZ ügyvezető igazgatója.
Címlapkép: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba