Nem veszélytelen személyikölcsön-tartozásba verni magunkat, különösen, ha sokmilliós összeggel, hosszú futamidővel és a lehető legmagasabb törlesztőrészlettel választjuk ezt a hiteltípust. Márpedig az MNB adatai szerint egyre többen döntenek így, vélhetően azért is, mert nem tudják (jobb esetben nem akarják) megterhelni már amúgy is jelzáloggal terhelt lakásukat. A személyi kölcsönök háromnegyedét alapvetően három hitelcélra költik a háztartások: lakáscélra, gépjárművásárlásra és hitelkiváltásra.
Felelős hitelfelvételt tervezel? Használd hozzá a Pénzcentrum kalkulátorát!
Két érdekes, újdonságértékű statisztika is megjelent a héten az MNB friss Pénzügyi stabilitási jelentésében a fogyasztási hitelekről. Az egyik azt mutatja, hogyan változott az utóbbi időben az újonnan felvett személyi kölcsönök futamideje. Kiderült:
Eközben egyre kisebb azok aránya, akik 1 éves vagy annál is rövidebb futamidővel nyúlnak e hiteltípushoz, ez azonban nem jelenti azt, hogy egyre kevesebben vannak ők, csak azt, hogy mellettük egyre nagyobb tömegben jelennek meg a hosszú távon eladósodók is a piacon.
A másik statisztika arról árulkodik, hogy megfordult a korábbi trend, amikor azt volt a jellemző, hogy nem használják ki a Jövedelemarányos Törlesztőrészlet Mutatót (JTM) a hitelfelvevők. Megnőtt ugyanis azok aránya tavaly, akik 45-50%-os jövedelemarányos törlesztést vállaltak be, vagyis kimaxolták e téren az adósságfék-szabályokat. (50% felett bizonyára a hitelkiváltókat láthatjuk, akikre nem vonatkozik a szabály).
A szabályozás minderre továbbra is lehetőséget ad, október 1-jén ugyanis az MNB ugyan szigorította az adósságfék-szabályokat (pl. változó kamatozású lakáshitelt legfeljebb 25%-os JTM-mel lehet felvenni), de ez csak a jelzáloghitelekre vonatkozik.
Felelős hitelfelvételt tervezel? Használd hozzá a Pénzcentrum kalkulátorát!
A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi stabilitási jelentéséből több további információ is kiderül a személyi kölcsönök piacára vonatkozóan:
- a személyi kölcsönök bizonyos hitelcélok esetében a lakáshitelek alternatívái lehetnek, és átvették a válság nagy népszerűségnek örvendő szabadfelhasználású jelzáloghitelek helyét (még ha új volumenük nem is közelítette meg azt),
- a historikusan alacsonynak számító ár jellegű feltételek (az átlagos kamatfelár 12 százalékpontra csökkent) kedveztek a személyi kölcsönök térnyerésének, mely fedezetlen volta miatt gyors hitelbírálatot is biztosít,
- 2018 folyamán a hitelintézeti szektor 451 milliárd forint értékben kötött személyikölcsön-szerződéseket a háztartásokkal, amely a fogyasztási hiteleken belül közel 70 százalékos részesedést jelent,
- a bankszektor legnagyobb szereplőivel folytatott MNB-s interjúk során elhangzott, hogy a személyikölcsön-szerződések háromnegyedét alapvetően három hitelcélra kötik a háztartások: lakáscélra, gépjárművásárlásra és hitelkiváltásra,
- a hitelintézetek által folyósított személyi kölcsönök szerződéses összege a futamidővel párhuzamosan emelkedett, az újonnan kötött személyi hitelek esetében az átlagos szerződéses összeg 1,2 millió forintról 1,7 millió forintra nőtt 3 év alatt, az eloszlás pedig 2015 óta folyamatosan tolódik a nagyobb összegek irányába,
- 2018-ban jelent meg markánsan az 5 millió forint feletti kategória (5 százalékos részaránnyal a kibocsátáson belül), amit részben a hitelcélok változása okozhatott,
- érdekesség, hogy bár a legtöbb piaci szereplő már 10 millió forintos összegű hitelt is kínál, ez a szerződéskötések alig 0,25 százalékát teszi ki,
- az átlagos futamidő 2016 óta 5 évről 6 évre emelkedett, a futamidő 2017- ben kezdett el kitolódni a magasabb értékek felé,
- a személyi kölcsönök esetében az ügyfelek közel harmada a szabályozói limit közelében adósodik el (a lakáshitelezésben ilyen tendenciák nem figyelhetőek meg: 40 és 50 százalék közötti jövedelemarányos törlesztőrészlet a szerződések 12 százalékához kapcsolódott, ami 2015 óta változatlan arányt jelent.)
Felelős hitelfelvételt tervezel? Használd hozzá a Pénzcentrum kalkulátorát!