A világ nagyvárosait gyakran a saját növekedésük teszik élhetetlenné. A túlterhelt úthálózat, a külvárosok terjeszkedése és a luxus melletti mélyszegénység egyaránt gyakori probléma, nem is beszélve a légszennyezettségről, aminek súlyos egészségkárosító hatása vitathatatlan. Noha a problémákra nincs egyetlen egységes válasz, a technológiai fejlődés mégis sokat segíthet, aminek megoldásait a smart city kifejezés fogja össze. A Roland Berger indexe megmondja, hol vannak ma a világ legokosabb városai.

Kell egy applikáció, amivel a lakosság is beleszólhat a város fejlődésébe? Vagy egy másik, amivel csökkenthető a forgalmi dugók nagysága? Esetleg egy a zöld megoldások és károsanyag-kibocsátás mérésére? Ma már mindegyikre vannak különböző smart city megoldások, a digitális szolgáltatások és megoldások terjedésének előnyeit pedig nemcsak a lakosság, hanem az üzleti környezet is érzékeli.

A Roland Berger által 2017-ben megalkotott Smart City Strategy Index (SCSI) az első évben 87, idén pedig már 153 várost minősített hivatalosan is okosvárossá. A világ 500, egymillió főnél népesebb városából azonban mindössze 49-ben találtak kidolgozott okosváros stratégiát.

Klikk a képre!

A fenti ábrán jól látszik, hogy 41 százalékos részesedéssel a legtöbb okosváros Európában található, noha a kontinens a világ népességének kevesebb mint 10 százalékát adja. Ezen kívül még Észak-Amerika tekinthető népességarányosan is jelentősnek, Délkelet-Ázsiában pedig elsősorban indiai és kínai városok vannak a listán.

Ami a városok méretét illeti, nagyjából ugyanolyan arányban vannak jelen 500 ezer fő alatti, 500 ezer és 1 millió fő közötti és 1 millió főnél népesebb városok, az egy főre jutó GDP-t tekintve viszont egyértelműen a fejlettebb városok vannak többségben. A 153 település több mint felében 40 ezer dollárnál is magasabb az egy lakosra jutó GDP. A lista élén egyébként Bécs áll, ezt követi London, majd a kevesebb mint 100 ezer lakosú kanadai St. Albert.

Fejlettségtől függetlenül azonban a sikeres okosvárosokban van egy közös dolog, ez pedig az átfogó stratégia, ami meggátolja, hogy ad hoc módon történjenek a fejlesztések. Példa lehet erre az e-mobilitás fejlesztése olyan esetekben, ha az az intelligens közlekedésmenedzsment részeként valósul meg. Hogy Budapesten és a többi magyar városban milyen stratégiák vannak, arról részletesebben a június 4-én megrendezésre kerülő Future City 2019 konferencián beszélnek majd a szakértők, akik között jelen lesz:

• Manuel Dueñas, Head of Division, Public Sector Operations in HU, CZ, SK, EIB
  
• Szemerey Samu, vezető településügyi szakértő, Lechner Tudásközpont
• Dr. Zsombok László Krisztián, Polgármester, Monor Város Önkormányzata
• Soóki-Tóth Gábor MRICS, elemzési vezető, Otthon Centrum
• Timár Benedek, városfejlesztési szakértő,
• Vaskó Renáta, projekmenedzser, CreaCity