Meghaladta a 9000 milliárd forintot a magyar lakosság bankbetéteinek összege, ennek 72%-a lekötés nélkül hever a számlákon – mutatják az MNB friss adatai. Az új, kedvező kamatozású „szuperállampapír” megjelenése vélhetően kiszorító hatással lesz a betétekre júniustól. Áprilisban a lakáshitelek és a személyi kölcsönök is szépen teljesítettek, ezeknél még látványosabb azonban a vállalati hitelek felfutása, amelyeken belül igencsak előtérbe kerültek a forinthitelek.

Hitelfelvételen töröd a fejed? Kalkulálj a Pénzcentrumon magadnak!

A lakáshitel és a személyi kölcsön a hazai lakossági hitelezés motorja továbbra is: előbbiből 83 milliárd, utóbbiból 49 milliárd forintnyi szerződést kötöttek áprilisban, így e kettő adta az új háztartási hitelek négyötödét.

Tavalyhoz képest csak kis mértékben lassult az új kihelyezések növekedése: áprilisban 21%-kal több lakáshitelt és 31%-kal több személyi kölcsönt vettünk fel, mint egy évvel korábban.

A válság előtti csúcshoz képest nagyjából 80%-on áll a lakossági hitelkihelyezés, ugyanis bár a lakáshitelből már enyhén többet vettünk fel, mint 2008 tavaszán, a szabad felhasználású jelzáloghitelek korábbi szerepét nem teljesen vették át a fedezetlen személyi kölcsönök.

Az elmúlt egy évben közel 1750 milliárd forintnyi háztartási hitelszerződést kötöttek a bankok, ebből csaknem 900 milliárd forint lakáshitel, csaknem 710 milliárd pedig fogyasztási hitel volt.

Áprilisban 47 milliárd forinttal több hitelt vettünk fel, mint amennyit törlesztettünk, ez hasonló összeg az egy hónappal és az egy évvel korábbihoz.

A lakáshitelek átlagkamata 4,59% volt, ami fél százalékponttal magasabb ugyan az egy évvel korábbinál, de ez elsősorban a fix kamatozású hitelek szerepének felértékelődése miatt van így, amelyek olcsóbbak lettek.

Míg a lakáshitelek átlagos THM-e 4,9% körül alakul, a személyi kölcsönöké 13,5%, ami az előző hónapokhoz képest a csökkenés megállását jelenti.

A háztartások teljes banki hitelállománya 7,5%-kal 6258 milliárd forintra nőtt egy év alatt, ezen belül a lakáshitelek 10,6%-kal, a személyi kölcsönök 36,7%-kal (!) bővültek.

Eközben a háztartási betétállomány átlépte a 9000 milliárd forintot, amire eddig nem volt példa. Egy év alatt 11,2%-kal nőtt a teljes betétállomány, ezen belül a látra szóló és folyószámla betétek 17,2%-ot nőttek, amivel immár 72% a részarányuk.

A bankok tehát nincsenek rászorulva a betéti kampányokra és a betéti kamatok emelésére sem. Az éven belül lekötött forintbetétek átlagkamata áprilisban 0,20%, az éven túl lekötötteké 0,66% volt.

A vállalatok betétállományának növekedése eközben lelassult (vélhetően a beruházások felpörgése és az EU-források beáramlásának lassulása miatt), egy év alatt 7,4%-kal nőtt. A hitelállomány az előző hónapoknál is nagyobb mértékben, 15,7%-kal nőtt egy év alatt.

A hitelállomány gyarapodása annak köszönhető, hogy a vállalatok 1022 milliárd forinttal több hitelt vettek fel az elmúlt egy évben, mint amennyit törlesztettek. Az NHP fix nyomán ismét előtérbe kerültek a forinthitelek: ezek nettó tranzakciója 725 milliárd forint, a devizahiteleké ezzel szemben „csak” 298 milliárd forint volt.

Hitelfelvételen töröd a fejed? Kalkulálj a Pénzcentrumon magadnak!