HU Language HU
május 20, 2019 0

Felgyorsultak az események az elmúlt hetekben a kínai vállalatok körül, a kereskedelmi háború újabb szakaszba lépett és a Huawei, amely az amerikai kormány egyik célpontja volt évek óta, felkerült a „feketelistára”. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a jövőben külön engedéllyel adhatnak el amerikai vállalatok termékeket és szolgáltatásokat a Huawei-nek. Láttunk már ilyet a történelemben, tavaly egy hasonló lépés sodorta a veszélybe a másik kínai távközlési céget, a ZTE-t. A Huawei számára külön fájdalmas, hogy a Google tegnap közölte: az események fényében felfüggeszti több együttműködését a Huawei-jel. Ha ez így marad, a telefontulajdonosok nem kapják majd meg az Android frissítéseit, a jövőbeli Huawei-vásárlók pedig nem férnek hozzá olyan szolgáltatásokhoz, mint a Gmail, a Maps, vagy a YouTube. A Huawei menedzsmentjét nem érte teljesen hidegzuhanyként a hír, már tudatosan készültek egy ilyen fordulatra az elmúlt években, a kérdés, hogy mire lesz ez elég.

Mi történt a hétvégén?

Magasabb fokozatra kapcsoltak az elmúlt hetekben az amerikai-kínai ellentétek. Múlt héten Donald Trump kereskedelmi feketelistára tette a Huawei-t, ami azt jelenti, hogy az amerikai vállalatoknak a jövőben külön engedélyhez kell folyamodniuk az amerikai kormányzattól ahhoz, hogy termékeket adhassanak el a Huawei-nek. Az indok, amit már régóta hangoztat a kormányzat: hogy a Huawei biztonsági kockázatot jelent. Alig telt el pár nap, és a világ legelterjedtebb mobil operációs rendszere, az Android fejlesztője, a Google bejelentette, hogy felfüggeszti az együttműködést a vállalattal.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kínai távközlési óriás nem fér majd hozzá az Android-frissítésekhez és az új verziókhoz, vagyis ezentúl csak a nyílt forráskódú szolgáltatások érhetőek el a számára.

Mit éreznek ebből a felhasználók?

Ha minden így marad, akkor a már használatban lévő Huawei-készülékek felhasználói továbbra is használhatják a Google alkalmazásait, megkapják a frissítéseket és a Google Play is működni fog. De a jövőben már nem érik el a rendszerfrissítéseket és a jövőbeli Huawei-telefonok pedig nem férnek majd hozzá az olyan népszerű szolgáltatásokhoz, mint a Google Play, a Gmail, vagy a YouTube. A Huawei csak az Android nyílt forráskódú verzióját használhatja, a Gmail, a YouTube és a Chrome böngésző el fog tűnni a jövőbeli Huawei-eszközökről, mivel nem tartoznak a nyílt forráskódú verzió alá.

A Huawei azt ígéri, hogy a jövőben is elvégzi az okostelefonok és a táblagépek biztonsági frissítését:

A Huawei továbbra is biztosítja a biztonsági frissítéseket és az értékesítés utáni szolgáltatásokat minden már értékesített vagy kereskedelmi forgalomban kapható Huawei, illetve Honor okostelefonon és tableten. Továbbra is biztonságos és fenntartható szoftver-ökoszisztémát építünk majd, annak érdekében, hogy a lehető legjobb élményt biztosíthassuk felhasználóink számára világszerte

– reagált a cég közleményben.

Nem csak a Google lépett

Azután, hogy feketelistára került a Huawei, nem csak a Google-től kell megválnia, de a chipgyártók, például az Intel, a Qualcomm, a Xilinx és a Broadcom sem fogja alkatrészekkel és szoftverekkel ellátni a kínai céget – jelen állás szerint. A Huawei-nek számos amerikai beszállítója van, amelyek nem csak az okostelefonjait, de például a hálózati eszközeit is ellátják alkatrészekkel. Mintegy 30 amerikai vállalat szerepel a legfontosabb beszállítói között, például a Qualcomm processzorokat és modemeket értékesít a Huawei okostelefonjaiba, amelyeket főként az alsó kategóriás okostelefonokban használnak, a Xilinx a hálózatokon használatos programozható chipeket ad el a kínai cégnek, a Broadcom szintén a hálózathoz használatos chipeket ad el a Huawei-nek, az Intel chipjeit pedig egyes laptopjaiban használja a Huawei.

A Huawei története

A távközlési óriás alapítása 30 évre nyúlik vissza, egy olyan időszakra, amikor még mobiltelefonok sem voltak. A vállalat monumentalitását jól jelzi például az, hogy a 25 ezer főt foglalkoztató k+f részlege 12 kis faluban dolgozik, amelyik mindegyikét valamelyik európai nagyvárosról mintázták, Párizsról Bolognáról, vagy Granadáról.

A cég alapítója, Ren Zhengfei, egy hétgyermekes, szegény sorsú család tagja volt. Mint sok hasonló társadalmi helyzetű fiatal, ő is a hadseregben kezdte pályafutását, majd saját üzletbe kezdett, saját bevallása szerint nem túl nagy sikerrel. Képezni kezdte magát, amerikai és európai példákon keresztül, hogy milyen is az a piacgazdaság és 5 ével később megalapította a Huawei-t, ami elsőként egyszerű távközlési eszközöket adott el Kínában vidéken és pár év múlva már saját termékeket fejlesztett. 1995-ben 220 millió dolláros éves bevétellel rendelkezett és számos kormányzati szervtől nyert megrendelést, például a hadseregnek is szolgáltatott távközlési eszközöket. Ren életműve a Huawei, egy olyan időszakban indította el a céget, amikor Kína reformba kezdett és Kínát elkezdte átvezetni a tervgazdaságból a piaci gazdaságba.

A cégalapító már korán eldöntötte, hogy „megvédi a céget a részvénypiaci szeszélyektől”. A Huawei a mai napig magánkézben van, részben a munkavállalók tulajdonolják. Ezért a cégen nincs nyomás, hogy impozáns profitokat mutasson ki minden évben, (különben esik az árfolyam), így pedig hatalmas összegeket vissza tud forgatni a kutatás-fejlesztésbe, éves szinten mintegy 20 milliárd dollárt költenek rá, amivel a világ egyik legnagyobb k+f büdzséjével büszkélkedhet.

A Huawei lett a „nagy kínai bajnok”, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy a kormány lezárta a piacot a külföldi versenytársak elől. Ez egy olyan időszakban, amikor a kínai gazdaság évente átlagosan 10 százalékkal növekedett, nem kis előny volt. De igazán a 2000-es évek elején kezdett el felrobbanni a Huawei bevétele, amikor megkezdődött a cég külföldi terjeszkedése. 2005-ben már több bevétele származott Kínán kívülről, mint a hazai piacáról. Állítólag a cég kezdeti időszakában, miközben a dolgozóknak főzött az alapító, egyszercsak kirohant az irodai konyhából és bejelentette, hogy a Huawei 20 éven belül az egyik legnagyobb szereplő lesz a távközlési piacon. És így is történt, sőt. Mára a világ legnagyobb távközlési hálózati eszközöket gyártó cége lett, az okostelefonok piacán pedig a második legnagyobb szereplő, már több telefont ad el, mint az Apple.

Befellegzett a Huawei világuralmi törekvéseinek?

Eddig a Huawei elleni támadások főleg a hálózati eszközök üzletágra fókuszáltak, az okostelefon-gyártást megkímélték és ennek köszönhetően szépen fel is jött a Huawei az okostelefon-piacon, már az amerikai telefonpiacon is számottevő részesedésre tett szert. 2020-ra a világ legnagyobb okostelefon-gyártója akart lenni a Huawei, ez nem titkolt célja volt, de ennek keresztbe tehet a Google lépése. Pedig már jó úton haladt a kínai gyártó, jelenleg a világ második legnagyobb okostelefon-gyártója az értékesített készülékek volumenét tekintve már csak a Samsung előzi meg, az Apple-t régen lekörözte. Bár Kína hatalmas piac, de a nemzetközi értékesítések nélkül nehéz lesz ezt teljesíteni, az első negyedévben a Huawei eladásainak 49 százaléka történt Kínán kívül.

Ez már a Huawei halálos ítélete, vagy pont ellenkezőleg?

Azt egyelőre nehéz megmondani, hogy a döntésnek milyen hatása lesz a kínai távközlési óriásra, de vannak olyan vélemények, miszerint a globális beszállítói lánc miatt a Huawei nem élhet túl az amerikai partnerei nélkül. A Samsung szerint ezzel gyakorlatilag kivégzik a Huawei ambícióit, hogy a világ legnagyobb mobilgyártója legyen egyszer.

Kínában bizonyára minimális hatása lesz a lépésnek, ahol a Google-alkalmazások többsége egyébként is le van tiltva és a helyi szolgáltatók, például a Tencent és a Baidu hasonló alkalmazásait használják a felhasználók. Kínában a Huawei egy módosított Androiddal árulja a készülékeit, amelyen ezek az alkalmazások nincsenek telepítve. Viszont Európa a Huawei második legnagyobb piaca Kína után, ahol pedig kritikusak a Google-szolgáltatások ahhoz, hogy a Huawei-eszközök versenyképesek maradjanak.

Nem csak az okostelefonokból él a Huawei, a világ legnagyobb hálózati eszközgyártója és az, hogy az amerikai cégekkel meg kell szakítsa üzleti kapcsolatait, jelentősen hátráltathatja az 5G-hálózatok kiépítését is. Még úgy is, hogy a Trump-kormányzat eddig nem tudta elérni, hogy túl sok ország kitiltsa az 5G-hálózatok kiépítéséből a Huawei-t. De ha a kulcsfontosságú amerikai alkatrészektől elesik a cég, akkor könnyen lehet, hogy még a hazai piacán is késlekedik majd az 5G-hálózat kiépítése.

Ez már a Huawei halálos ítélete, vagy pont ellenkezőleg?

A jó hír az, hogy a Huawei saját bevallása szerint elég készletet halmozott fel chipekből és alkatrészekből ahhoz, hogy legalább három hónapig még biztosítsa a működését. A rossz hír, hogy viszont az Androidhoz nem fog hozzájutni és mivel az okostelefonokat is magában foglaló fogyasztói elektronikai divízió már a bevételek több mint felét adja, így az eladások kiesését biztosan megérzi majd a cég.

Pedig eddig úgy tűnt, hogy az amerikai Huawei-ellenes hadjárat nem rengeti meg a kínai céget, hiszen a politikai ellenállás mellett is rekordbevételt ért el tavaly a Huawei. Tavaly a cég történetében először volt 100 milliárd dollár feletti bevétele, pontosan 107 milliárd dolláros bevételre tett szert, ami közel 20 százalékos növekedés az egy évvel korábbi szintről. Közben 8,8 milliárd dolláros nettó eredmény ért el, 25 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Az okostelefonokat is magában foglaló fogyasztói cikkek divízió bevétele 45 százalékkal ugrott meg és legfontosabb üzletága lett, 52 milliárd dolláros bevétellel. A hálózati eszközök üzletág bevétele valamelyest csökkent 2017-hez képest, 44 milliárd dollárra rúgott.

Ez már a Huawei halálos ítélete, vagy pont ellenkezőleg?

Készült már rá a cég

A Huawei-t azért nem érte teljesen felkészületlenül a lépés. Az amerikai kormányzat már egy ideje kritizálta a kínai távközlési óriást és biztonsági kockázatnak minősítette, amióta pedig a kínai-amerikai kereskedelmi háború súlyosabbra fordult, felerősödött a veszélye, hogy a Huawei sem ússza meg szankciók nélkül. A vállalat felkészült egy vészhelyzeti tervvel, saját fejlesztésekkel arra az esetre, ha el lenne tiltva az Android használatától. Kínában már néhány termékében ki is próbálta a saját fejlesztéseit, saját operációs rendszert fejlesztett például a lakossági fogyasztási cikkeihez és a kritikus alkatrészekből elkezdte a saját termékeit megépíteni, például saját chip technológiát fejleszteni, felkészülve minden eshetőségre.

Egyes vélemények szerint azonban ez nem lesz elég és kérdéses az is, hogy a Huawei saját operációs rendszere életképes lesz-e. A Counterpoint Research szakértője szerint Kínán kívül a Huawei kénytelen lesz a Google Play helyett valami külsős alkalmazásboltra támaszkodni, ami problémát jelenthet. Mert nem lesznek elérhetők a megszokott alkalmazások, az appok minőségével és a biztonságával is problémák lehetnek, mert a Google nem fogja őket rendszeresen ellenőrizni. Ha pedig az alkalmazások területén gyenge egy rendszer, akkor az nem biztos, hogy életképes, gondoljunk csak arra, hogyan bukott bele a Nokia a saját operációs rendszerrel való próbálkozásba részben amiatt, hogy kevés alkalmazás volt elérhető és azok minőségével is gondok voltak.

Kik lehetnek a nyertesek?

Jól járhatnak viszont a Huawei versenytársai, a világ második legnagyobb távközlési hálózati eszközgyártója, a Nokia és az Ericsson például, hiszen jobban kivehetik a részüket az 5G hálózatok kiépítéséből és az árazás tekintetében is kisebb lesz a nyomás a cégeken. A Nokia és az Ericsson árfolyama emelkedéssel reagált a hírekre.

Ez már a Huawei halálos ítélete, vagy pont ellenkezőleg?

Rosszul járhatnak azok a vállalatok is, amelyek eddig túlságosan is a kínai piacra támaszkodtak, a növekedési kilátásokat ugyanis visszavetheti, ha túl nagy volt a kínai bevételek súlya, nem csak a Huawei egykori beszállítóinál. Ilyen például a Micron Technology. A chipgyártók esnek, a Huawei ázsiai beszállítói, mint a Sunny Optical Technology vagy a Luxshare Precision részvényeit nagyon megütötték a hétfő reggeli kereskedésben, utóbbi több mint 9 százalékot esett.

A ZTE példája

Nem ez az első eset, hogy egy kínai céget levágtak az amerikai beszállítóiról. Tavaly a ZTE járt hasonlóképpen, amikor arra hivatkozva tiltotta el az amerikai kormány az amerikai cégeket a ZTE-től, hogy a kínai cég megsértette az Iránnal és Észak-Koreával szemben kiszabott szankciókat. A lépésbe csaknem belebukott az esetbe a ZTE, állítólag a gyárait is le kellett állítania egy időre. De Trump végül feloldotta a szankciókat, így a megmenekült a vállalat a teljes összeomlástól.

Azt szinte biztosra lehet venni, hogy a kínai kormány nem fogja hagyni a Huawei bedőlését, különösen hogy célul tűzte ki, hogy a világ élére áll a technológiai innovációban. Minden bizonnyal állami támogatásokat is fognak kapni a kínai vállalatok, ha arról van szó. A technológiai hidegháború folyamatban van és az, hogy ki kerül ki győztesen, nem csak azon fog múlni, hogy kik a legjobb harcosok, de azon is, hogy tudja tovább elviselni az elhúzódó veszteségeket.

Valójában nem érte teljesen váratlanul a lépés a Huawei-t, az, hogy elvágják az amerikai partnereitől, egy olyan esemény volt, amelyre már évek óta számított a cég. És készült is rá. Saját chipeket fejlesztett és nem is rosszul, leányvállalata, a HiSilicon által gyártott Kirin chipeket a felső kategóriás csúcsmobiljaiban használja a Huawei. Saját operációs rendszere is van és az elmúlt egy évben elkezdte felhalmozni a készleteket. Így elképzelhető egy olyan kimenetel, hogy a Google és az amerikai kormány lépése felgyorsítja ezeket a „függetlenedési” folyamatokat, amiből még akár jól is kijöhet a cég, egy harmadik globális ökoszisztémával.

Az 5G-hálózatokban való részvétel elleni tiltakozás amerikai részről már eddig is tudott volt, ami újdonság, hogy a mobilgyártó részleg is sérülhet most. Mivel a Huawei bevételeinek fele a fogyasztói elektronikai cikkekből származik és azon belül az okostelefon-eladások több mint fele Kínán kívül történik, így a lépés számottevő hatással lehet a Huawei eredményeire, rövid távon biztosan. Ha a kínai piacra nem is lesz hatása, mivel ott már eleve le vannak tiltva a Google-alkalmazások, az európai eladásokat biztosan vissza fogja vetni, ami pedig a második legfontosabb piaca.

A címlapkép forrása: Marlene Awaad/ Bloomerg, Getty Images