A fejlesztés vége felé jár a BKK online jegyrendszere, hamarosan élesben is használható lesz a mobilappos jegyvásárlás a fővárosi járatokon – jelentette be a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. (NM Zrt.) egy ma tartott háttérbeszélgetésen. A megoldás egy új típusú QR-kódos jegyérvényesítést használ egy dinamikusan változó képpel. Az új platform nem csak a fővárosnak készült: az ország bármely más településén is használhatják majd a szolgáltatók. Tarlós István egy korábbi nyilatkozata szerint június elejére tervezi a rendszer bevezetését, az NM Zrt. erre az időpontra teljes mértékben elkészül.
A bevezetés konkrét időpontját a főváros mondja meg, ugyanakkor a rendszer már most készen áll a pilotra. Első körben a 100E jelű, reptéri transzferbuszokon lehet majd tesztelni az appot. A mobilappos jegyvásárláshoz és érvényesítéshez működő mobilnetre és legalább Android 5.0-ás (vagyis kb. 5 évesnél fiatalabb) vagy iOS 10-es (két évnél fiatalabb) okostelefonra van szükség.
- A felhasználó letölti az Google Playről vagy az Apple Store-ból az alkalmazást.
- A Regisztráció után, amikor elindul az applikáció, a felhasználó a különböző jegyeit láthatja, illetve, a megvásárolható termékek között váltogathat.
- A különböző típusú jegyek közül kiválasztja, melyiket szeretné használni , vagy megvásárolja az új jegyet.
- A fizetési módok közül bankkártyával vagy egyenleg terhére is lehet fizetni, vagy új kártyát is lehet regisztrálni.
- A járműveken lesz egy QR-kód, a sofőr mellett és az ajtók melletti ablakokon két oldalon.
- A megvásárolt jegyet a felszállás előtt vagy közben kell érvényesíteni a QR-kód beolvasásával. Ha ez megtörténik, akkor a mobil egy mozgó animációt jelenít meg, ami meg fog egyezni a sofőr ellenőrző mobilján látható képpel. Ezt nézi meg a sofőr, és ez alapján tudja eldönteni, hogy érvényes-e a jegy.
View this post on InstagramA post shared by Portfolio (@portfoliohu) on May 8, 2019 at 5:02am PDT
A háttérbeszélgetésen a gyakorlatban is bemutatták az új rendszert – mi is kipróbálhattuk – és az egyik legnagyobb előzetesen aggodalmam, hogy a QR-kód beolvasás nagyon nehézkes és kényelmetlen lesz, teljesen eloszlott. A magyar fejlesztés elkezdése előtt megvizsgálták a világon már működő online jegyrendszereket, több ötletet, fejlesztési irányt vettek át ezekből. A bécsi jegyrendszer egy új típusú QR-kódot használ, az úgynevezett azték-kódot, a magyar megoldás is ezt kapta.
A QR-kód beolvasása gyakorlatilag ugyanaz a momentum, mint amikor a papírjegyeket kilyukasztjuk egy klasszikus lyukasztóval, és a mobilos megoldás legalább ugyanilyen gyorsan, ha nem még gyorsabban megy.
Minden járművön más és más lesz az a dinamikus elem, mozgó animáció, amit a buszsofőr ellenőriz, a sofőr látja az előző és a következő kódot is, így abban az esetben, ha az utas érvényesítése után változott éppen meg a kód, akkor az előzőt is el tudja fogadni. Jelenleg 150 dinamikus kép van a rendszerben, de ez persze tovább bővíthető, de ez is kellően megnehezíti a csalók dolgát.
Amikor ellenőrök kérik ellenőrzésnél a jegyet, akkor az épp aktív jegyet beolvassa az ellenőr, és itt már nem szemrevételezés alapján, hanem a felhőben tárolt adatok alapján dől el, hogy érvényes-e a jegy. Az utasnak mobilnettel kell rendelkeznie a folyamat során, egészen addig, amíg érvényesíti a jegyét, de ha közben megszűnik a netkapcsolata, az ellenőr ugyanúgy tudja ellenprizni a jegy érvényességét, mert az már a felhőben tárolva van.
Az új rendszer nem váltja ki az elektronikus kártyás rendszereket, vagyis a 2021-re tervezett BKK e-jegyrendszert, amikor egy érintéssel lehet utazni, de a sima papír alapú jegyek digitalizációján túlmutat a megoldás.
– mondta el Veres Mihály, az NM Zrt. vezérigazgatója.
Időalapú jegy is alkalmazható lesz a rendszerben opcionálisan, illetve a pilot tapasztalatai alapján akár a QR-kódos azonosításon túlmutató, például bluetooth-os, vagy egyéb automatikusan működő jegyérvényesítést is bevezethetnek. Technikailag a fejlesztés abba az irányba tart, hogy a bérleteket is bevezethetik a platformra, ugyanakkor ez a szolgáltató döntése, hogy milyen díjtermékeket (vonaljegy, idő alapú jegy, bérlet) vezet be.
A platformfejlesztés nem a fővárosnak készült kizárólag, de első körben itt vezetik be, később szeretnék az ország más településein is bevezetni. A rendszert akár határokon túl is elérhetővé tennék, a V4-es országok szintjén is működhetne a rendszer.