Az Európai Bizottság csütörtökön közzétett legfrissebb adatai szerint az Európai Unióban kis mértékben ugyan, de csökkent az uniós országok áfakiesése 2017-ben: 137 milliárd forinttól estek el, ami 8 milliárd euróval kisebb a 2016-os összegnél. Érdekesebb folyamatokat mutat Magyarország szempontjából, ha a bizottsági jelentés 2018-ra vonatkozó áfarés-becslését nézzük: a magyar mutató 9%-ra eshetett, a 2017-es évhez képest az összes uniós ország közül a legnagyobb javulást érte el (Lettországgal és Lengyelországgal közösen), míg a 2013-as adatokhoz viszonyítva pedig szintén a dobogóra fért fel a magyar teljesítmény.

Uniós kép

Összességében uniós szinten áfakiesés (azaz a várt és a ténylegesen beszedett áfa összegének különbözete) az elmúlt években valamennyit csökkent ugyan, de még mindig tetemes – állapította meg a Bizottság csütörtökön közzétett anyagában. Ez a nagyarányú áfakiesés ismét felhívja a figyelmet arra, hogy az EU áfaszabályait teljeskörűen meg kell reformálni (amint azt a Bizottság 2017-ben már javasolta), és hogy a tagállamoknak szorosabban együtt kell működniük egymással az áfacsalás visszaszorítása és a jogszerű üzleti és kereskedelmi tevékenységek megkönnyítése érdekében.

Az áfarés annak a fokmérője, hogy mennyire hatékonyak az áfabefizetésre és az adószabályoknak való megfelelésre vonatkozó intézkedések az egyes tagállamokban, hiszen képet ad az adócsalás, az adókijátszás, az adókikerülés, a csőd, a fizetésképtelenség, valamint a számítási hibák okozta adóbevétel-kiesés mértékéről.

– vélekedett a jelentés bemutatása kapcsán Pierre Moscovici, a gazdasági és pénzügyekért, valamint az adó- és vámügyért felelős biztos.

A jelentés hivatalos adatai a 2017-es évre vonatkoznak, azonban a Bizottság már a 2018-as évre is készített becsléseket a legtöbb tagállam esetében.

Az áfabevétel-kiesés 2017-ben 8 milliárd euróval csökkent, ami nagyságrendileg megegyezik a 2016. évben regisztrált 7,8 milliárd eurós csökkenéssel (abszolút értékben a tagállamok 137,5 milliárd euró áfabevételtől estek el 2017-ben). Az áfahiány 2017-ben az összes uniós áfabevétel 11,2%-át, míg 2016-ban a 12,2%-át tette ki. Ez a csökkenő tendencia már az ötödik egymást követő évben volt megfigyelhető.

Az áfarés Romániában volt a legnagyobb, ahol 2017-ben a várt áfabevétel 36%-a nem folyt be az államkasszába. Romániát Görögország (34%) és Litvánia (25%) követte. Az áfarés Svédországban, Luxemburgban és Cipruson volt a legkisebb: ezek az országok a tervezett áfabevételnek csak az 1%-ától estek el. Abszolút értelemben Olaszországban mérték a legmagasabb áfabevétel-kiesést (33,5 milliárd eurót). Ha a 2017-es hivatalos adatokat hasonlítjuk a 2016-os adatokhoz, akkor azt látjuk, hogy áfabevétel-kiesés mértéke 25 tagállamban csökkent, háromban nőtt. Málta (7 százalékpontos csökkenés), Lengyelország (6 százalékpontos csökkenés) és Ciprus (4 százalékpontos csökkenés) kimagaslóan teljesített.

Klikk a képre!

Magyar sikersztori

A Bizottság anyagában a hivatalos magyar áfarés-adat 2017-ben 13,9% volt, ami 0,7 százalékpontos javulást jelent a 2016-os értékhez képest.

2019.07.16 06:04 Kiszámoltuk: óriásit kaszál a kormány az új csodafegyverével

A 2018-ban megfigyelt 5 százalékpontos javulással Magyarország az élen jár az uniós országok között, hasonló mértékű gazdaságfehéredést csak Lengyelországban és Lettországban mért az EU. Ha pedig hosszabb távon vizsgáljuk az egyes országokban lezajlott áfabevételi folyamatokat, akkor szintén kimagasló a magyar teljesítmény: 2013-hoz képest az áfarés mértéke 12 százalékponttal csökkent. Ez összefüggésben van a kormány által bevezetett, a gazdaság fehérítését célzó intézkedésekkel (online pénztárgép, EKÁER, online számla).

Így értékel a PM

Az online korszak bevezetése óta Magyarországon öt év alatt 12 százalékponttal csökkent az úgynevezett áfa-adórés; az Európai Bizottság csütörtökön megjelent tanulmánya szerint eredményesek a kormány gazdaságfehérítő intézkedései, amelyeknek köszönhetően 2018-ra, az Európai Unióban is példaértékű módon, egyszámjegyűre zsugorodott az adóelkerülés mértéke – tájékoztatta Izer Norbert adóügyekért felelős államtitkár az MTI-t.

Az államtitkár közölte: a bizottság tanulmánya alapján a magyarországi becsült áfa-adórés – azaz a költségvetésből kieső áfabevétel – mértéke a 2013. évi 21 százalékról 9 százalékra csökkent 2018-ban. A legnagyobb csökkenést 2017-ről 2018-ra sikerült elérni, amikor 13,9 százalékról a bizottság szakértőinek előzetes becslése alapján megközelíthette a 9 százalékot az adórés mértéke. A tíz százalék alatti adóelkerülési ráta nemcsak azért példaértékű, mert az uniós átlag alatti érték, hanem azért is, mert nagyon rövid idő alatt sikerült ekkora tisztulást elérni a piaci szereplők körében – tette hozzá.

Emlékeztetett, hogy a gazdaságfehérítés online korszakának a kezdete 2014. szeptember 1-re datálódik, ugyanis akkortól kötelező az online pénztárgép használata. A következő évben indult az ekáer (elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszer) éles üzeme, majd 2018. július 1-én debütált az adócsalás elleni fellépés harmadik pillére: az online számlázás rendszere, amelynek jelentős szerepe volt abban, hogy tavaly 9 százalékra csökkent az adórés mértéke.

Az adatokat ismertetve az államtitkár elmondta, hogy eddig a Nemzeti Adó- és Vámhivatal rendszerén keresztül már mintegy 53 millió számlát küldtek be a vállalkozók. A folyamatosan beáramló adatok segítségével az adóhivatal kockázatelemzői szinte azonnal észlelik az adózóknál felmerülő kockázatokat, amelyekre a revizorok gyorsan reagálnak – összegezte az online szisztéma előnyét Izer Norbert.

A piaci elemzők értékelése szerint is bevált az online számlarendszer, amely számításaik szerint egy év alatt 200-250 milliárd forint plusz bevételt termelt az államkasszának – jegyezte meg, hozzátéve, hogy