HU Language HU
Íme a titok, ahogy karbonsemleges lehet 2050-re Franciaország
szeptember 5, 2019 0

18 hónapja zajlik Franciaországban 27 nagyvállalat összefogásával és a hatóságok-társadalom széleskörű bevonásával egy olyan átfogó stratégia megvalósítása, amelynek célja, hogy 2050-re karbonsemleges legyen Franciaország – jelezte a közgazdász-vándorgyűlés csütörtöki előadásában Bertrand Bonhomme.

A Michelin Group fenntartható fejlődésért felelős igazgatója emlékeztetett a programot megalapozó elemzés legfőbb megállapításaira, miszerint

igenis megvalósítható ez a cél 2050-re úgy, hogy közben továbbra is lesz gazdasági növekedés az országban és az emberek életminősége is javulhat.

Hozzátette: mindez nem jelenti azt, hogy a program megvalósítása könnyű lenne, hiszen a három leginkább érintett szektorban (közlekedés, energiatermelés, építőipar) dolgozó 3 millió ember 10%-a, mintegy 300 ezer ember fogja elveszíteni a munkáját és így valamelyik másik ágazatba kell átmennie. A várható nemzetgazdasági szintű előnyök (növekedés, egészségügy, életminőség, tiszta környezet) azonban megérik ezt az erőfeszítést, igaz azt is jelezte, hogy egy ilyen nagy feladatban nemcsak országon belül kell összefognia az egyes szereplőknek, hanem ennél is tágabb együttműködésre van szükség, hiszen a kihívás is globális.

A 2050-es francia karbonsemlegességet kitűző terv háttere és jellemzői:

  • A 2015-ös párizsi klímavédelmi csúcson sok ország döntötte el, hogy hogyan csökkenti a CO-2 kibocsátását, de az azt követő években globálisan tovább nőtt a kibocsátás, ezért 2017-ben elindult egy új, 27 francia és más európai nagyvállalat összefogásával létrehozott kezdeményezés, amely még erőteljesebben tűzi céljára a CO-2 kibocsátás csökkentését és a karbonsemlegesség elérését 2050-re.
  • 18 hónapja zajlik a program, amelybe a tudós társadalmat, a nem-kormányzati szervezeteket, a hatóságokat, a kereskedelmi érdekképviseleteket és üzleti szervezeteket is bevonták, de arra is figyelnek, hogy a társadalom figyelmét is felkeltsék és bevonják a program megvalósításába
  • A program megalapozásához átfogó elemzéseket készítettek, a kiinduló helyzetet tisztázták és ezek alapján tűzték ki a 2050-ig tartó átfogó célokat és azt is meghatározták, hogy a gazdaság egyes ágazatiban mit és hogyan kell elérni. Ezzel párhuzamosan azt is modellezték, hogy kibocsátásban, munkahelyekben milyen következmények várhatók és mindezek konkrétan hogyan kell/lehetséges elérni, milyen pálya mentén.
  • A stratégia központi eleme, hogy a 2015-ös francia kibocsátási szintet (480 MtCO2) 2050-ig évi 4,5%-kal kell csökkenteni ahhoz, hogy karbonsemleges gazdasági állapotról beszélhessenek (100 MtCO2-kibocsátás 2050-ben), azaz annyi legyen az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátása, amennyit a környezet már el tud nyelni/fel tud dolgozni.
  • Ehhez olyan fajsúlyos változások kellenek, mint például az, hogy a mobilitási szektorban 90%-kal kell csökkenteni az ÜHG-kibocsátást, 50%-kal kell csökkenteni a gazdaság végső energiafelhasználását, 16 millió épületet kell addigra felújítani energiahatékonyságilag. Emeltett 2050-re 50%-kal kevesebb hulladékot szabad termelni és annak is már 80%-át kell tudni újrahasznosítani, 50%-kal javítani kell a talajművelés hatékonyságát, 50%-kal kell csökkenteni a húsfogyasztást.
  • A hatalmas átalakítás sikeréhez az egyik leginkább alapvető feltétel a cégvezető szerint az, hogy „a klímaváltozást be kell iktatni a kollektív tudattalanba”, emellett rengeteg üzleti modellt kell átalakítani, szektorális intézkedések tömegét kell meghozni. Emellett az erdőgazdálkodás-mezőgazdaság-élelmiszertermelés területén radikális változások kellenek (biomassza menedzsment, magas technológiai minőségű mezőgazdaság, egészséges élelmiszerek).
  • A nagy átalakulás kulcsfontosságú szektorai a közlekedés, az építőipar, és az energiatermelés, amelyekben a teljes munkaidő-egyenértékes arányában 10-15%-os leépítés várható (a kivetített grafikon szerint a három nagy ágazatban az együttes foglalkoztatás kb. 3 millióról 2,7 millió főre fog csökkenni).

A vándorgyűlésről szóló további beszámolóink:

2019.09.05 14:45 Matolcsy: új élénkítőprogram kell, iparágak kerülhetnek bajba

2019.09.05 16:23 Nagy István: csak 2023-ban jön új EU-pénz az agráriumba, fektessenek be addig is!

2019.09.05 17:13 Domokos László: kényelmi kérdés, hogy lesz-e a 3-as metrón légkondi