Befejeződött csütörtök este az európai parlamenti választás Nagy-Britanniában. A választók brit idő szerint 7 és 22 óra – közép-európai idő szerint 8 és 23 óra – között adhatták le szavazataikat. Már akinek sikerült.

A brit EP-választások eredményét vasárnap este ismertetik, miután az összes többi EU-tagállamban is befejeződik a szavazás.

A konzervatív párti brit kormány már nem tervezte a részvételt az idei EP-választásokon, mivel ha sikerült volna tartani az eredeti menetrendet, a brit EU-tagság március 29-én megszűnt volna. A Brexit feltételrendszerét rögzítő, az EU-val novemberben kötött megállapodást a londoni alsóház azonban eddig háromszor elvetette, és Theresa May emiatt kétszer is kezdeményezte a kilépés elhalasztását.

A kilátásokat illetően jellemző, hogy Mark Spencer, az alsóházi ügymenet szervezéséért felelős kabinettag a következő időszak menetrendjét ismertető csütörtöki alsóházi tájékoztatójában kijelentette: a tervezet június eleji beterjesztéséhez, vitájához és szavazásához nem sikerült „a szokásos csatornákon” konszenzust teremteni.

Csütörtökön bejelentések érkeztek arról, hogy a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok közül sokan nem tudták leadni szavazatukat, mivel nevük nem szerepelt a választói listán.

A brit választási bizottság közleményében ezt azzal magyarázta, hogy a kormány csak nagyon rövid idővel a csütörtöki szavazás előtt jelentette be Nagy-Britannia részvételét az EP-választáson. A testület megfogalmazása szerint ez „befolyásolta azt az időszakot, amely alatt az (EU)-állampolgárokban tudatosodott”, hogy ha a brit EP-választásokon akarnak részt venni, akkor egy megszabott jogi eljárással át kell jelentkezniük a brit választói névjegyzékbe.

A The3Million nevű kampánycsoport, amely a Nagy-Britanniában élő mintegy 3 millió külföldi EU-állampolgár érdekképviseletére alakult, csütörtök esti közleményében felháborítónak nevezte a történteket, és teljes körű vizsgálat megindítását követelte.

A The Guardian című baloldali brit napilapnak egy jogi szakértő, aki uniós jogi kérdésekre szakosodott, azt mondta, hogy a brit kormány diszkrimináció címén perelhető. Anneli Howard szerint már az is tiltott megkülönböztetést jelent, hogy a külföldi EU-állampolgároknak szavazati joguk nagy-britanniai gyakorlásához formanyomtatványokat kellett kitölteniük, jóllehet a brit állampolgárok esetében erre nem volt szükség.