Bár nagyon magas szinten van a foglalkoztatottság és egyértelműen a keresleti oldal dominál, vannak még tartalékok a magyar munkaerőpiacban – mondta el Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a Portfolio HR Revolution 2019 konferencián tartott nyitóelőadásában.
Egyértelműen kereslet-orientálttá vált a korábban kínálat-alapú foglalkoztatás Magyarországon: a rendszerváltás óta ez az első ilyen időszak, ahol a piaci trendek szerint a munkaadók keresik a munkavállalót, és nem fordítva. Ez sok kérdést is felvet, például azt, hogyan tudom megtartani a munkavállalót, javítani a közérzetét, akár a munkabéren túl is – mondta el Parragh László, az MKIK elnöke a Portfolio HR Revolution 2019 konferencián tartott nyitóelőadásában.
Parragh szerint akut munkaerőhiányról beszélünk, ami strukturális munkaerőhiány is egyúttal. A 2010-es kormányporgramban 1 millió új munkahelyről volt szó: mostanra 850 ezer fővel sikerült növelni a foglalkoztatottak számát. Úgy látja: a növekedés egyik alapja a stabil gazdasági háttér és a kiszámítható gazdasági környezet, és eredményes volt a 6 éves bérmegállapodás is. Ennek legfontosabb eleme a munkára eső járulékterhek csökkentése.
Az MKIK elnöke úgy látja, vannak még potenciális tartalékok a munkaerőpiacban: az egyik a fiatal korosztály, hiszen nagy a lemorzsolódás az iskolarendszerben (15-24 évesek között). Tartalékot jelentenek a duális képzésben tanuló hallgatók, az oktatásból kiesők, az 55 év felettiek, a dolgozó nyugdíjasok, az atipikus foglalkoztatási területek (távmunka) szereplői, a közmunkások, és a külföldön dolgozók is számításba jöhetnek.
A reálbér-növekedésről Parragh László elmondta: egy „ősbűn” árát kell megfizetnünk, annak a gazdaságpolitikának árát, ami azt mondta, hogy az olcsó munkaerőre építve lehet gazdaságot növelni. Ez szerinte legfeljebb rövid távon lehet eredményes.
A munkaerő-megtartás az egyik legnagyobb kihívás a foglalkoztatók számára az MKIK elnöke szerint: egyre inkább eltűnnek a határok a felsőoktatás és a középfokú képzések között, és minden korábbinál nagyobb szerepe van a life long learningnek. Ugyanakkor a munkaadók is megtanulták már azt, hogy bér önmagában már nem szempont: a munkakörnyezet javítása, a mobilitás erősítése, a rugalmas munkavégzés is fontos. Akik ma belépnek a munkaerőpiacra, várhatóan hétszer fognak munkahelyet váltani.
Baja Sándor, a Randstad Hungary Kft. Csehországért, Magyarországért, Romániáért felelős ügyvezető igazgatója előadásában a dolgozók megtartásának fontosságáról beszélt. Ilyen eszköz a fizetésemelésen túl a munkahelyi környezet javítása, a képzések támogatása vagy akár a vezetők általi elismerés. Az ügyvezető szerint sokszor a munkáltató hibája, hogy nem jól szervezi meg a munkát, nem megfelelő a produktivitás
A szakember úgy látja, hogy a cégek HR-eseinek is többet kellene tenni azért, hogy ne legyen munkaerőhiány az adott vállalatnál, különösen a „kékgalléros” dolgozóknál: ma már ugyanis messze nem elég, hogy a céges faliújságra kitesznek egy hirdetést.
Baja kiemelte: rendkívül fontos a cégről alkotott kép, a dolgozók természetesen odafigyelnek a social media-megjelenésekre, például arra, hogy a potenciális főnöknek milyen a LinkedIn profilja.
Baja Sándor nemrég hosszabban is nyilatkozott a Portfolio-nak a hazai munkaerőpiacról.